Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83

KÖZLEMÉNYEK Dévavári Zoltán SZEMBESÜLÉS, ALKALMAZKODÁS ÉS TÉRKERESÉS A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) Orientációvesztés A hatalomváltás következtében az 1920-as évek első felében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá került mintegy félmilliós magyar közösség elvesztette addigi orientációs pontjait, s a megváltozott helyzetben új tájékozódási irányt, támpontokat kellett keresnie. A magyarság uralkodó nemzetből alávetett, ellenséges kisebbséggé lett, akit az új hatalom intézkedései úgy a köz-, mind a gazdasági életben másodrangú állampolgárrá fokoztak le. Az új állam konszolidációjának időszaka a délszláv állam politikai elitje számára is számos olyan megválaszolandó kérdést vetett fel, amelyekben a szemben álló és ellenérdekelt felek nem tudtak megegyezni. Az államberendezkedés kérdése, az alkotmányozás folyamata már 1919-1920-ban előrevetítette azt az állandósuló belpolitikai válságot, amely az első jugoszláv államot egészen 1941-ben bekövetkezett széteséséig jellemezte.1 Ezzel a folyamattal párhuzamosan zajlott a birtokba vett területek nacionalizációja is, amelynek egyik fő szenvedő alanya éppen a kisebbségi sorba került magyarság volt. A szerb hatóságok 1919 elejétől megkezdték a magyar tanítók, tanárok és vasutasok tömeges elbocsátását, ezzel párhuzamosan pedig államosították a magyar érdekeltségű pénzintézeteket. A Belügyminisztérium 1921. december 12-én adta ki azt a rendeletet, amely szerint mindazok a személyek elbocsáthatóak az állami szolgálatból, akik nem tették le az új államra a hűségesküt.2 Vajdaság szerte tömeges kiutasítások is zajlottak, s amelynek számos esetben jugoszláv állampolgársággal bíró személyek — mint például a későbbi főispán Deák Leó3 is — áldozatul estek. Többségük, Deáktól eltérően, aki pár nap 1 Ezen a helyen csak utalni szeretnénk a magyar nyelvterületen megjelent legfrissebb, a teljességre törekvő összefoglaló munkára: Bíró László: A jugoszláv állam 1918-1939, Budapest 2010. 2 Arhiv Subotica F:47.1135.3/1922. Ured gradonacelnika. 3 Deák Leó (Kúla, 1888. január 14. - Újvidék, 1945. november 16.) Jogász. A Magyar Párt megalakulását követően annak egyik vezetője, mintegy 30 magyar közművelődési egyesületet alapítása fűződik a nevéhez. 1927-1929 között a Bácskai Tartományi Gyűlés képviselője. A genfi Népszövetségi Ligák Uniója kongresszusán három alkalommal képviselte a jugoszláviai magyar kisebbség érdekeit. A szabadkai Hírlap, a zombori Friss Újság c. napilapok, illetve a Bácskai Újság hetilap egyik alapítója volt. Bácska visszacsatolása után Bács-Bodrog vármegye és Zombor, illetve Újvidék város főispánja 1944. április 6-ig. Ebben az időszakban a magyar országgyűlés felsőházának is tagja.