Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
764 ZSOLDOS ILDIKÓ rült sor. Ezen László szülei is jelen voltak, akiket külön büszkeséggel töltött el, hogy fiuk egyike volt azon négy ifjúnak, akik az oltárnál feladatot kaptak. Ezek kijelölésénél két szempont dominált: kiváló eredmény a tanulásban, valamint a jó megjelenés. László külsejéről Eszter testvére a következőképpen vélekedett: kék szem, dús szemöldök és hosszú szempillák - vonásai erősek, nemesek, de nem kemények. Arcszíne fehér, gyöngén piros, mely nyáron barnára égett. Egy ideig dús körszakállat viselt, majd a huszároknál78 egy kis szőke bajuszt eresztett meg. Szőke hajzata dús volt és göndör, alakja szikár, vállai erősek és szélesek. Nővére szerint a gyorsabb előrelépést biztosító hadászati iskola azért nem vonzotta, mert tartott a hadsereg kötelékében is jellemző protekciós rendszer számára negatív következményeitől, „mely a jobb családbeli magyar ifjakat onnan rendszeresen kiszorította, - hogy a tolakodó izraelita ivadékot felszínre hozhassa!”79 Vécsey Eszter e keserű feljegyzése — melyet 1925-ben, a trianoni határrendezést, valamint László halálát követően vetett papírra —jól érzékelteti a történelmi magyar arisztokrácia jelentős mértékű társadalmi státuszvesztése következtében fölerősödő antiszemitizmust. A hadsereg egyébként valóban toleráns magatartást tanúsított a zsidók irányában a dualizmus idején. A legmagasabb rangok is elérhetővé váltak számukra,80 sőt bejutottak az Eszter bárónő által említett bécsi császári és királyi Hadiiskolába (Kriegsschule) is, amely a vezérkari tiszteket képezte.81 László 1886 szeptemberében a 14-es dragonyosezredben hadnagyként kezdte meg katonai pályafutását cseh területeken. A dualizmus kori Magyarországon a katonatisztek társadalmi megbecsültsége jelentősnek minősíthető még akkor is, ha az 1880-as évek végéig a magyar társadalom erős ellenérzést táplált a hadsereggel szemben. A hivatásos tisztikar anyagi elismerése viszont — legalábbis az első világháború előtti évekig — nem volt kiemelkedően magas.82 A tőlük elvárt mobilitásból adódó áthelyezések gyakran sok kellemetlenséggel és pluszköltség-78 Vécsey László a 9-es számú huszárezred századosaként vonult tartalékba. Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének összetételéről könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésünkre. A témához a teljesség igénye nélkül 1. többek között Bállá Tibor: A magyar királyi honvéd lovasság. 1868- 1914. Hadtörténelmi Közlemények 113. (2000) 577-603.; Deák István: Volt egyszer egy tisztikar. A Habsburg-monarchia katonatisztjeinek társadalmi és politikai története, 1848-1918. Bp. 1993.; Galántai József-. Magyarország az első világháborúban. Bp. 2001. Feltétlenül említést érdemel a Hadtörténelmi Levéltár nagyszabású vállalkozásaként napvilágot látott munka is. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje I. Az osztrák-magyar haderő első világháború alatti magasabb parancsnokságai. Szerk. Szijj Jolán. Bp. 2001. 79 ANDJC 452 Nr. inv. 82 1925. júl. 12. 80 Főleg a kikeresztelkedett zsidók számára. 81A Hadiiskola elvégzése automatikus bekerülést jelentett a Monarchia rendkívül szűk katonai elitjébe. Ez pedig jó eséllyel kecsegtetett a tábornoki rendfokozatok eléréséhez. A zsidók hadseregben betöltött szerepének értékeléséhez 1. többek között Erwin A. Schmidl: Juden in der k. (u.) k. Armee 1788-1918./ Jews in the Habsburg Armed Forces. Studia Judaica Austriaca XI. Österreichisches Jüdisches Museum Eisenstadt 1989.; Deák Volt i. m.; Deák István: Zsidó katonák a Habsburg-monarchiában. Világosság 33. (1992) 430-439. stb. Szigethy-Piros János is behatóan foglalkozik a kérdéssel A magyarországi zsidóság integrációja a nemzeti haderőbe című PhD disszertációjában (a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen megvédve 2008-ban) 82 A problémakör elemzéséhez részletesebben 1. elsősorban Deák István és Hajdú Tibor munkáit. Deák /.: Volt i. m.; Hajdú Tibor-. Tisztikar és középosztály. Ferenc József magyar tisztjei. Bp. 1999.; Hajdú Tibor szerk.: „A magyar katonatiszt” (1848-1945). Bp. 1989.
