Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
750 ZSOLDOS ILDIKÓ egykori nagy civilizációk iránti kíváncsiság motiválhatta Vécsey Józsefet is, aki otthagyva a pozsonyi korszakalkotó diétát afrikai és ázsiai területek „felfedezésére” indult. Járt Egyiptomban, ahonnan teveháton indult a Szentföldre, de nem maradt ki a programból a kor egyik diplomáciai központjának számító Konstantinápoly meglátogatása sem. Nagy hatást gyakorolhatott rá ez az utazás, s további kalandokra is vágyhatott, hiszen Triesztben megállva megérlelődött benne az elhatározás, hogy önkéntes hadapródként beáll a haditengerészethez,13 amihez végül megkapta az atyai hozzájárulást is.14 A tengerészpályára lépés ebben a tradicionálisan szárazföldi államban nem tekinthető egyenértékűnek a hadseregben való érvényesülés lehetőségével. A II. József által 1786- ban megalakított cs. kir. haditengerészetet az alulfinanszírozottság jellemezte, hiszen a birodalom vezető politikusai zsigerből elutasították a fejlesztésre irányuló terveket. Az uralkodóház tagjainak (Károly, Frigyes, majd Miksa főhercegnek) komoly érdemeket tulajdoníthatunk progressziójában. Vécsey József az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeiben nem vállalt szerepet, viszont a haditengerészet tiszthelyetteseként, majd nem sokkal később tisztjeként részt vett az osztrákok oldalán Velence ostromában, hiszen 1848 márciusában a bécsi események hírére itt is kitört a forradalom. A haditengerészet tisztikarának kétharmad része a forradalmárok mellett foglalt állást. Ennek köszönhető a Habsburg-házhoz lojális Vécsey hihetetlen tempójú előmenetele is.15 Velence 1849. augusztus 22-i kapitulációját követően Vécsey Józsefet Konstantinápolyba, Triesztbe, majd Madeirára vezényelték, mely utazások — visszaemlékezései szerint — bőséges kalanddal szolgáltak számára. 1850 tavaszán a VENUS16 nevű fregattal Nápolyba indultak, hogy a forradalmi kormány által Velencéből elvitt ágyúkat visszaszállítsák. A nyarat az Adriai-tengeren cirkálva töltötte.17 Az 1851-es amerikai utazás köz13 A Habsburg Birodalom 1867 előtti haditengerészetének beható vizsgálata a közelmúltig nem igazán foglalkoztatta a hadtörténészeket, akik inkább koncentráltak a századforduló és 1918 közé eső időintervallumra. Ténykérdés, hogy a cs. (és) kir. (elnevezése 1889-ig császári-királyi, ezt követően császári és királyi) haditengerészet az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres erőin belül minden tekintetben csak mellékes szerepet kapott. A problémakör dualizmus előtti analízise során nem hagyható figyelmen kívül a cs. kir. Hadügyminisztérium 1882-ben elkezdett, de torzóban maradt haditengerészet-történeti sorozata még akkor sem, ha erényei mellett a hivatalos történetírásra jellemző negatívumokkal is számolnunk kell. Hiánypótlóak viszont Krámli Mihály kutatásainak eredményei. Krámli Mihály: A császári-királyi haditengerészet 1797-1866. Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998) 425-475.; Krámli Mihály: Az IMPLACABILE. Kísérlet az önálló magyar haditengerészet felállítására 1848-ban. Hadtörténelmi Közlemények 110. (1997) 84-113. 14 Ó viszont László fiát „rákényszeríti” majd a katonai pályára. 16 Krámli Mihály is hangsúlyozza, hogy 1848 márciusa és ősze között a magasabb rangú (fiatal, de nem olasz) tisztek egy-két rangfokozatot ugrottak előre, az alacsonyabb rangúakat pedig gyorsan kinevezték kadétoknak és tisztiiskolásoknak. Krámli M.: A császári-királyi i. m. 450-454. 16 Az 1832-ben szolgálatba állított VENERE fragettot 1849-ben keresztelték át VENUS-ra. (Tonnatartalma 1070t, ágyúinak száma 44 db) 1857-től iskolahajóként funkcionált, a szolgálatból 1872-ben vonták ki. Krámli M.: A császári-királyi i.m. 473. 17 Arhivele Nationale-Directia Judeteanä Cluj (a továbbiakban: ANDJC) 452 Fondul familial Vécsey (a továbbiakban: 452) Nr. inv. 79 Carnete de insemnári 1817-1905. (a továbbiakban: Nr. inv. 79) A flotta aktivitása 1853-ig néhány kiküldetésen kívül az Adriára korlátozódott. Krámli M.: A császári-királyi i.m. 455.
