Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
A KÉT VECSEY 751 ben viszont sárgalázba18 esett. Vécseyt a betegség azonban nem ijesztette el a haditengerészettől. Fölgyógyulása után ismét hajóra szállt. Ebből az életvitelből apja 1854. szeptember 26-án bekövetkezett halála szakította ki, hiszen a hagyatéki ügyek elintézése miatt egy évet Magyarországon kellett töltenie. 1855 novemberében indult vissza Triesztbe. Legközelebb csak 1857 őszén jött haza rövid szabadságra. 1858-ban Miksa főherceg (1832-1867) hadsegédévé lépett elő. Ferenc József ambiciózus öccse 1851-ben került a haditengerészethez, melynek élén 1854 és 1866 között állt. Főparancsnoksága alatt jelentős fejlesztéseket járt ki bátyjánál, minek következtében Ausztria harmadrendűből erős másodrendű tengeri hatalommá lépett elő. 19 Az 1859 áprilisában indult szárd-piemonti-francia-osztrák háborúban azonban a flotta még igen siralmas teljesítményt nyújtott. Vécsey Józsefet egy nyolc ágyús hadi naszád parancsnokságával bízták meg, melynek feladata az ostromzár alatt lévő velencei kikötő déli részén Chioggia védelme volt. Harcra itt nem került sor, de Antal20 testvére életét veszítette a háború során. Vécsey Antal kapitányként vett részt a szárd-piemonti-francia seregek elleni háborúban Appel János őrnagy21 vezérlete alatt. 1859. június 19-én, a solferinói csata előtt néhány nappal a Castelvenzago nevű házcsoportban rejtőző olaszok sortüzet nyitottak Appel különítményének előcsapatára. Ekkor vesztette életét Vécsey kapitány is állítólag 19 golyó által.22 Vécsey József az 1859. július 11-én megkötött villafrancai fegyverszünetet követően ismét elfoglalta hadsegédi helyét, de a tél nagy részét szabadságon töltötte megromlott egészségére hivatkozva. 1860 márciusában sorhajóhadnagyként vett véglegesen búcsút a haditengerészettől.23 Hazatérése után Nyíracsádon lakott. Kezdett bekapcsolódni a politikai életbe, elvállalta a Szatmári Gazdasági Egylet alelnöki pozícióját.24 Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma kiadása után az uralkodó Szabolcs vármegyében főispáni pozícióval kínálta meg, de Vécsey József ekkor még a bizonytalan politikai viszonyok miatt nem fogadta el a kinevezést. (Végül Jármy Imre lett a vármegye főispánja.)25 Nem sokkal később, 1860 decemberében Szatmár vár18 Ez egy súlyos trópusi fertőző betegség, mely máj- és vesebántalmak, hányinger és magas láz kíséretében jelentkezik, vírusát pedig moszkitó teijeszti. 19 A modernizációhoz részletesebben 1. Krámli M.: A császári-királyi i.m. 458-461. 20 Gudenus János Vécsey Antalt születési évszám nélkül ugyan, de báró Vécsey Miklós (1789- 1854) és Markovics Vilma (1805-92) elsőszülött gyermekeként tünteti fel. így szerepel Nagy Iván munkájában is. A családi iratok szerint viszont 1836-ban látta meg a napvilágot, József 1829-es, Erzsébet 1833-as és Miklós 1835-ös születése után. 21 Appel ekkor a 2. ulánusezred őrnagya volt, később Bosznia-Hercegovina katonai parancsnoka lett. 22 ANDJC 452 Nr. inv. 79 Nagy Iván a kapitány halálozási dátumát tévesen tette 1858-ra. 23 A családi levéltárban őrzött iratokból nem derül ki, hogy távozásában játszott-e szerepet a flottának a szárd-piemonti-francia-osztrák háborúban nyújtott igen gyenge teljesítménye, amely a tisztikarban komoly frusztrációt váltott ki. (Ez a frusztráció véglegesen csak az 1866-os lissai győzelmet követően oldódott fel.) Az azonban kétségtelen tény, hogy Vécseyt élete végéig kínozta a köszvény. Fájdalmainak enyhítésére rendszeresen alkalmazta a karlsbadi kúrákat. Ez az ízületi betegség jellemző volt az egész családra. 24 Szatmár vármegye 310. 25 Czövek I.: Az önkényuralom i. m. 301.
