Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
748 ZSOLDOS ILDIKÓ stílusú életrajzzal Vécsey Józsefről.5 Egy mondat erejéig emlékezik meg róla Eble Gábor a Dessewffyekről — anyakönyvek és hiteles okiratok felhasználásával — írt opuszában mint Dessewffy Emil (1812-1866) vejéről.6 A Szabolcs és Szatmár vármegye életében mindig releváns politikai és közéleti szerepet vivő Vécseyeket megemlítik a Borovszky Samu szerkesztésében a századelőn napvilágot látott monográfiák,7 amelyek adatai pontosak, jól tájékoztatóak, de a szükséges történelmi távlat hiányában nem tudtak és talán nem is akartak eleget tenni a történetírástól elvárt tárgyilagosságra törekvésnek. Ezt a hiátust pótolta az 1993-ban kiadott Szabolcs-Szatmár Bereg megye monográfiája című munka, melyben Czövek István szintézisében olvashatunk Vécsey József szabolcsi főispáni működésének kezdeti időszakáról.8 Szilágyi Lászlónak a dualizmus kori szabolcsi képviselő-választásokkal foglalkozó munkájában is feltűnik Vécsey, mint az egyik honatya, de a Kolozsvárott őrzött családi levéltár ismeretének hiányában csupán az kerül megállapításra, hogy „olyan főnemesi családok tagjainak a levelezése is elkallódott illetve megsemmisült, mint br. Vécsey József...”,9 így a családi iratok sajnálatos módon nem találhatóak meg a Magyar Országos Levéltárban. Tény, hogy az Arhivele Nationale- Directia Judeteanä Cluj 452 számú fondját alkotó családi levéltár tanulmányozásának lehetősége a hazai kutatók számára igazán csak a közelmúltban nyílt meg. Kiss András kolozsvári levéltáros A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai című írásában tájékoztatást adott arról, hogy a második világháború végéig Sárközújlakon, a szatmári Vécseyek uradalmi központjában őrzött, 1944 utolsó hónapjaiban szétdúlt iratok (illetve ami megmaradt belőlük) az Erdélyi Múzeum Egyesület levéltármentési akciója révén kerültek letétként az annak keretében működő levéltárba. Majd amikor 1950-ben az erdélyi magyar társadalom tudományművelési színtereként funkcionáló társaságot megszüntették, beszállították őket a Román Akadémia Kolozsvári Könyvtárába. Az 1971-ben született etatista szellemű levéltári törvény, illetve annak 1974-es módosítása értelmében kerültek a dokumentumok jelenlegi helyükre, a Kolozs Megyei Állami Levéltárba.10 Tanulmányunk primer forrásbázisát elsősorban a családi levéltárban fellelhető korrespondencia,11 naplók, gazdasági iratok, végrendeletek, nekrológok, 5 Vasárnapi Újság, 1869. szeptember 12. 6 Eble Gábor'. A cserneki és tarkeői Dessewffy család. Bp. 1903. 182. 7 Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. é. n. (a továbbiakban: Szatmár vármegye); Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. é. n. 8 Czövek István: Az önkényuralom és a dualizmus kora. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza 1993. 313-318. 9 Szilágyi László'. A „kuruc vármegye”. Parlamenti képviselők és választóik a dualizmus kori Szabolcs vármegyében. Nyíregyháza 2006. 11. 10 Kiss András: A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv X. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza 1994. 13. 11 A megmaradt levelezésben felülreprezentáltak a családi üzenetváltások, de tematikájuk rendkívül széles skálán mozog, és átszövi őket a politika. Kínálják a lehetőséget arra is, hogy a napjainkban divatos mentalitástörténet metodológiájával közelítsük meg őket. A szó szerinti idézeteket a mai helyesírás szabályai szerint közöljük. A ma érvényben lévő helyesírás szabályait alkalmazzuk a nagy és kisbetűk, a rövid és hosszú magánhangzók, illetve mássalhangzók használatában, a szavak
