Századok – 2013
MŰHELY - Zsoldos Ildikó: A két Vécsey III/747
A KÉT VECSEY 749 iskolai értesítők és egyéb dokumentumok alkotják. Vizsgálódásunk középpontjába báró Vécsey Józsefet és legidősebb fiát, a családfőséget megöröklő Vécsey Lászlót állítjuk, összevetve karrierútjukat, családi hátterüket, személyes sorsuk alakulását, az arisztokrácián belül betöltött helyüket. Górcső alá vesszük, milyen nexusok fűzték őket az uralkodóházhoz, végül analizáljuk gazdálkodásukat is. Apa és fia komparatív vizsgálatán keresztül lehetőségünk nyílik rávilágítani, hogy egy Monarchia-beli előkelő, de gazdaságilag egyre kevésbé stabil családot hogyan tett tönkre egy vesztes világháború és az azt lezáró békediktátum. Mivel a családi birtokok jelentős részét képező sárközi és szennai uradalom Szatmár és Ung vármegyében helyezkedett el, a trianoni határhúzás következtében jelentős birtoktestek kerültek Romániához és Csehszlovákiához. Csupán a nyíracsádi és a csegöldi uradalom, valamint a Békés megyei birtokok maradtak a megcsonkított Magyarországon. Az első világháború után Romániában és Csehszlovákiában keresztülvitt agrárreformok jelentősen megzsugorították az egyébként ekkor már gyakran hitelekkel terhelt családi birtokokat. Ezek az események óriási traumát okoztak a szatmári Vécseyek életében. Családi környezet, politikai karrier Báró Vécsey József a Szatmár vármegyei Sárközön látta meg a napvilágot 1829. február 3-án. 1848-ig tulajdonképpen egy „hagyományos” politikusi karrierúton haladt. Tanulmányait a kor szokásainak megfelelően magántanulóként végezte. 1842 végétől a bécsi egyetemen két évig bölcsészeti, egy évig pedig jogi tanfolyamokat hallgatott. Az iskolai kereteken túl magánúton is képezte magát elsősorban a magyar jog területén. Nevelője 1842-től Szepesi Imre kegyes tanítórendi áldozópap volt.12 1846-ban Vécsey József Pesten jogi vizsgát tett, majd joggyakorlatát Verőce vármegyében Jankovich László alispán mellett aljegyzőként kezdte meg. Jurátusnak 1847 végén esküdött fel a királyi kúriánál és jelen volt Pozsonyban 1847. november 12-én az utolsó rendi országgyűlés megnyitásán. Az országgyűlés munkájában azonban a továbbiakban nem vett részt, mert egyik rokona egzotikus utazásra csábította. Az utazás egyébként az arisztokraták kedvelt időtöltési formájának számított, mely a nevelés részeként a világlátás szélesítését és tapasztalatszerzést is jelentett a szórakozáson túlmenően. Nagy érdeklődést váltottak ki bennük a fejlett nyugat-európai országokon (Anglia, Franciaország) és Itálián kívül a közel-keleti területek is. Az egybe- és különírásában, valamint a személy- és településnevek megjelenítésében. Egyes meghonosodott idegen szavak írásmódját modernizáljuk. A korhűség kedvéért természetesen meghagyjuk az archaizmusokat, megőrizzük a levélírók stílusának a korra jellemző sajátosságait. A magyarázatot igénylő részekre a lábjegyzetben, illetve szövegközi szögletes zárójelben adtunk felvilágosítást. 12 Szepesi Imre 1811. ápr. 9-én született Léván. Tanulmányainak befejezése után 1833-tól öt évig Kisszebenben tanárkodott, majd Budára helyezték át. 1842-től 1848-ig a Vécsey bárók nevelőjeként Bécsben és Sárközön tartózkodott. Jeles zenészként nagy gondot fordított az ifjúság zenei oktatására. Figyelemreméltó irodalmi munkássága is. 1861-től 1864-ig a pesti kegyesrendi főgimnázium igazgatójaként funkcionált, 1865-ben egyetemi magántanár, 1870-ben a klasszika-filológia rendes tanára lett a pesti egyetemen. 1875. jan. 9-én Pesten hunyt el. Életrajzát 1. részletesebben: Szinnyei JózsefMagyar írók élete és munkái. I-XTV Bp. 1980-1981. XIII. 786.
