Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: A politika ne nyúlj hozzám virág volt. Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában III/625
politikai napi eseményeket tárgyalja, politikai, vallási vagy társadalmi kérdésekkel foglalkozik, awagy [sic!] általában politikai tartalmú” volt,” az engedélyt maga Kempen báró adhatta meg, a többi lap esetében az adott tartomány helytartója döntött. A kérvényt a helyben a közbiztonságért felelős hatóságnál (azaz vagy „a közrend és biztonság fönntartására kirendelt országfejedelmi hatóságnál”, ami a rendőri hivatalokat jelentette, vagy ezek hiányában a területileg illetékes közigazgatási vezetőnek) kellett benyújtani. A kérvénynek az 1848. évi magyar törvényben is megkövetelt adatokon túl tartalmaznia kellett az igazolást arról, hogy a szerkesztő vagy szerkesztők rendelkeznek a szükséges előfeltételekkel (a kiadási helyen lakhely, ausztriai állampolgár, 24 éven felüli életkor, „személye és vagyona fölött szabad rendelkezési joggal, feddhetlen erkölcscsel [sic!] és oly fokú tudományos képzettséggel kell bírnia, mely az irodalmi vállalat vezetése által föltételeztetik”), s csatolni kellett az indítani kívánt lap programját is. A fenti meghatározás szerint politikainak minősülő lapok biztosítékkötelesek voltak. A hetente legalább háromszor megjelenő újságok esetén a biztosíték összege a 60 000 főnél nagyobb településeken 10 000 forint, a 30-60 000 ezer fővel rendelkező településeken 7000 forint, máshol pedig 5000 forint volt. Az ennél ritkábban megjelenő kiadványok kiadói ezeknek a tételeknek a felét voltak kötelesek letétbe helyezni. A biztosítékból levont esetleges pénzbírság esetén három napon belül pótolni kellett az összeget. A tervezett megjelenés előtt nyolc nappal be kellett az indulást jelenteni az illetékes közbiztonsági szervnél, s ha az adott településen működött államügyészség, akkor ott is, valamint minden adatváltozást azonnal, még a következő lapszám megjelenése előtt. A szétküldés előtt egy órával be kellett nyújtani a teljes lapszámot a felelős személy aláírásával ellátva a közbiztonságért felelős hatósághoz, s csak akkor lehetett terjeszteni, ha az egy órán belül nem emelt kifogást. A nyomdaalapításra és működtetésre az iparrendtartási szabályok és feltételek voltak érvényesek, s engedélyhez volt kötve ez is, a zug- és házaló árusítás szigorúan tilosnak minősült. Minden nyomtatványt a szétküldés előtt huszonnégy órával be kellett nyújtani a közbiztonságért felelős hatósághoz, s csak akkor lehetett terjeszteni, ha az időközben nem emelt kifogást. Minden nyomtatványból a megjelenést követő nyolc napon belül (újságok esetén a megjelenéssel egy időben) egy-egy példányt be kellett küldeni a belügyminisztériumba, a Legfőbb Rendőrhatósághoz, a cs. kir. udvari könyvtárba, valamint az adott tartomány egyetemi vagy országos könyvtárába. Az újságokból ezen kívül egy ötödik példány került a tartományi helytartósághoz is. A sajtórendészeti megtorló szabályokat is részletesen tárgyalta a pátens. Egy lapot, amennyiben „folytonosan a trón, a monarchiái uralkodásforma, a birodalom álladalmi egysége és épsége, a monarchiái elv, a vallás, a közerkölcsiség, vagy általában az álladalmi társaság alapjai iránt ellenséges, vagy a közcsend és rend fönntartásával össze nem egyeztethető irány”-t követett, kétszer meginthette a helytartó, majd harmadik esetben legfeljebb három hónapra felfüggeszthette a megjelenését. Ennél hosszabb idejű felfüggesztésről vagy végleges betiltásról a Legfőbb Rendőrhatóság vezetője dönthetett. Veszélyesnek minősülő kiadványokat szintén a tartományi helytartó vagy a Legfőbb Rendőrha-SAJTÓSZABÁLYOZÁS A SCHMERLING-PROVIZÓRIUM IDŐSZAKÁBAN 635
