Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: A politika ne nyúlj hozzám virág volt. Sajtószabályozás a Schmerling-provizórium időszakában III/625
634 DEÁK AGNES Károlyi felszólította Apponyit mint a magyarországi igazságszolgáltatás vezetőjét, hogy dolgozzák ki, hogyan lehet az 1852. évi sajtórendszabályokat az országbírói értekezlet határozataival összeegyeztetni, figyelmeztették a szerkesztőket a jövőbeli szigorúbb hatósági eljárásra, s intézkedtek „az éber felügyeletről”, hogy „anélkül, hogy a napi kérdések feletti szabad, de ildomos vitatkozás akadályoztatnék”, olyan írások ne jelenhessenek meg, melyek csak a kedélyeket akarják felingerelni, vagy a kormány intézkedéseit (például királyi biztosok kiküldését az engedetlen megyékbe, a katonai közreműködéssel folyó adóbehajtást) kigúnyolják. Ezzel együtt is jelentenie kellett, hogy minden héten történnek laplefoglalások, s a bejelentett szigor ellenére alapvetően nem változott a helyzet.26 Sajtószabályozási dilemmák Az 1861. november 5-i uralkodói pátens átmenetileg átvágta a gordiuszi csomót, mivel az, hogy a sajtópereket is hadbíróságok elé utalta, magában foglalta azt is, hogy azoknak a 1855. január 15-én kelt katonai büntető törvénykönyvnek az 1852. május 27-i általános polgári büntetőtörvénykönyv illető határozataival összhangban kellett ítélkezniük, így átmenetileg megoldódott a sajtóperekben illetékes hatóság és a döntések törvényi alapjának kérdése is. A sajtófelügyeletet illetően pedig a rendőr-igazgatóságok és -biztosságok az 1852. évi pátens rendelkezéseit alkalmazták.27 Az 1852. évi szabályozás a hivatalos terminológia szerint nem „sajtótörvény” volt, hanem „sajtórendtartás”, s nem az igazságügy-, hanem a belügyminisztérium dolgozta ki. 1852. szeptember 1-jétől lépett érvénybe az egész birodalomban. A végrehajtási utasítást (Instruction zur Durchführung der Preß-Ordnung) 1852. augusztus 18-án a Legfőbb Rendőrhatóság vezetője, Johann Kempen von Fichtenstamm báró adta ki, majd ugyancsak Kempen 1854. november 13-i rendeletével tovább szabályozta az előzetes könyvvizsgálati eljárást (Instruktion zur definitiven Organisirung des Bücher-Revisions-Geschäftes). Ahogy Wolfram Siemann kimutatta, a német államok nagyon hasonló rendszabályokat alkalmaztak a sajtó közvetett, de annál intenzívebb kormányzati ellenőrzése céljából, az 1852. évi ausztriai pátens is ezt tükrözte.28 Minden időszaki sajtótermék megjelentetését előzetes hatósági engedélyhez kötötte a pátens, s minden lap számára, mely „habár csak mellékesen is, a 26 Károlyi jelentése Forgáchhoz, Buda, 1861. okt. 28. MOL D 185 1861:757. 27 Vö. Berzeviczy. Az absolutismus kora Magyarországon i. m. 3. köt. 353-359. 28 Wolfram Siemann-, Von der offenen zur mittelbaren Kontrolle. Der Wandel in der deutschen Preßgesetzgebung und Zensurpraxis des 19. Jahrhunderts. In: „Unmoralisch an sich...” Zensur im 18. und 19. Jahrhundert. Hrsg, von Herbert G. Göpfert und Erdmann Weyrauch. Wiesbaden, 1988. (=Wolfenbütteler Schriften zur Geschichte des Buchwesens 13.) 293-308.; Thomas Olechowski: Das Preßrecht in der Habsburgermonarhie. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Bd. VIII: Politische Öffentlichkeit und Zivilgesellschaft. 2. Teilband: Die Presse als Faktor der politishen Mobilisierung. Hrsg, von Helmut Rumpler und Peter Urbanitsch. Wien, 2006. 1505-1506.; Buzinkay Géza: A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban (1849-1860). Magyar Könyvszemle, 90. évf. (1974) 269-272.; Buzinkay: Az intézményesített polgári sajtó megszületése i. m. 292-294.; Buzinkay: Magyar hírlaptörténet i. m. 31.
