Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547
556 SULI ATTILA tóttá. Végül Kossuth olyan állásfoglalást adott ki, hogy bár a Mikes János elleni vádakat bizonyítani nem lehet, azonban azok köztudomásúak, így Minorichot felelőségre vonni nem lehet. így a hazatérését az Országos Honvédelmi Bizottmány engedélyezte.15 Nagyon fontos feladatként hárult a kormánybiztosra a nagyenyedi és más településekről származó menekültek segélyezése. Kolozsváron a menekültek részére azonnal gyűjtés indult, sokan egész családokat, vagy árván maradt gyerekeket fogadtak be otthonukba. Beöthy az álladalmi pénztárból 2600 forintot osztott ki közöttük, ez azonban kevés volt, mivel az üldözöttek száma meghaladta a 2500 főt. Beöthy állami segélyt sürgetett a menekültek részére. Király István székelykocsárdi református lelkész január végén fordult segélyért a teljhatalmú országos biztoshoz. Előadja, hogy „részint legyilkoltatott, részint leégetetett és teljesen kiraboltatott” egyházközségéből 1848. november 8-án Tordára menekült nejével s 4 gyermekével, akik közül kettő időközben eltűnt. November 14-én Kolozsvárra menekült, majd öt heti ott tartózkodás után visszatért Tordára, ahol ,jó emberek” könyöradományából tengődik már három hónapja. Tizenkét évet töltött a „tsak volt Nagy-Enyedi főtanodában, a Göttingeni universitasban tanult 1816 és 1817-ben.” Egyházközségében számtalan prédikációt és halotti beszédet tartott, amelyek közül sok nyomtatásban is megjelent. Jelenleg „a rabló és gyilkoló csorda miatt kenyér nélkül, ruházat nélkül maradott.” Könyörögve kérte hat havi lelkészi illetménye folyósítását az állami pénztárból. A kérelmezőről Antal János püspök állított ki erkölcsi bizonyítvány,így Beöthy a segély kifizetését január 29-én engedélyezte. Hasonló folyamodvánnyal fordult a kormánybiztoshoz Vásárhelyi Mihály magyardécsei református lelkész is, akit a román felkelők minden vagyonából kifosztottak 1848 végén, majd négy fős családjával Nagyenyedre menekült, ahol január elején ismét kifosztották őket. A kérést Antal püspök ebben az esetben is támogatandónak ítélte.16 Beöthy Ödön nemzetiségi politikája 1848 őszétől az erdélyi szászok és románok, vagyis az összlakosság kétharmada fegyveresen is szembe került a magyar kormányzattal. Ezzel a ténnyel a december végén Erdély felé tartó Beöthy is tisztába volt, aki január elsején, amikor Bemmel találkozott a következő kérdést tette fel a lengyel tábornoknak: „Január 1-én találkoztam tábornagy Bem úrral Désen, s azon kérdésemre: minemű rendeleteket léptetett életbe, hogy előhaladtával a már elfoglalt vidék biztosíttassék, válaszul adá: miután az olá ajkú nép mindenütt hódolás jeleit nyilvánítá, örvendve a kényuralomtoli megszabadulásnak, minden félelmi ok 15 MOL H.2. 3426.; Mikes János levele Bemáth József kormánybiztoshoz. Nagyvárad, 1848. november 19.; MOL H.106. 2. d. 668-670. f.; MTA Kt. Csány-lt. 117/849. Beöthy levele az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. Kolozsvár, 1849. január 17.; KLÖM XIV 235. Kossuth Lajos utasítása Beöthy Ödönnek a Mikes János gróf ellen emelt vádakkal kapcsolatban. Debrecen, 1849. január 25. 16 Irmédi-Molnár, 1938. 96.; MOL H.2. 1403/849. Beöthy Ödön az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz Kolozsvár, 1849. január 29.; MTA Kt. Csány-lt. 3755. Király István kérelme. Torda, 1849. január vége.; MTA Kt. Csány-lt. 3622. Vásárhelyi Mihály folyamodványa. Kolozsvár, 1849. január 16.
