Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Süli Attila: Beöthy Ödön erdélyi főkormánybiztos (1848. december 19 - 1849 január 31) III/547

550 SULI ATTILA sor- és honvédalakulatokkal megerősített erdélyi magyar haderő élére Józef Bem vezérőrnagy került, aki nagy energiával látott neki a hadtestének újjászer­vezéséhez. A december 19-én meginduló magyar ellentámadás eredményeként sikerült stabilizálni a helyzetet, illetve a magyar erők benyomultak Eszak-Er­­délybe. Talán szimbolikus jelenségként is felfogható, hogy éppen az előbbi na­pon kelt az Országos Honvédelmi Bizottmány azon rendelete, amelyben Beö­­thyt Erdély teljhatalmú kormánybiztosává nevezte ki. Hatásköre Erdélyen kí­vül Bihar, Szabolcs, Szatmár, Közép-Szolnok, Zaránd megyékre, illetve a Haj­dú-kerületre és Kővár-vidékre, valamint a fenti törvényhatóságokban fekvő szabad-királyi városokra terjedt ki. Ezen kívül az erdélyi hadműveletek sikere érdekében intézkedési joggal rendelkezett még Máramaros, Ugocsa, Bereg, Arad, Csanád, Békés megyék, illetve a Jászkun-kerületek felé. Kinevezésével az eddigi erdélyi kormánybiztosok megbízatása megszűnt, kivéve Hodossy Mik­lóst, aki a továbbiakban is az erdélyi hadsereg ellátásáért felelős kormánymeg­bízott volt. Beöthynek joga volt az egyes törvényhatóságok felé kormánybizto­sokat kinevezni, akik a legszigorúbb engedelmességgel tartoztak neki.3 A fentiekben felvázoltam, hogy Kossuth számára miért volt Beöthy ideális személy Erdély kormányzására. Volt azonban egy emberi tényező, amely Beö­thy működését befolyásolhatta: több éve nagyon súlyos betegségben szenve­dett, amelynek legfontosabb tünete kínzó mellgörcse volt. Ez a betegség erdélyi működése alatt ismételten kiújult.4 Beöthy Ödön rövid kormánybiztosi működése az eddigi történeti iroda­lomban — Egyed Ákos korszakalkotó monográfiája kivételével — nem sok he­lyet kapott. Kővári László 1861-ben kiadott összefoglaló történeti munkájában mindössze néhány rendeletét ismerteti. Hegyesi Márton életrajzában csak né­hány sort szentelt a témakörnek Hegyesi szerint Beöthy lemondásának elsődle­ges oka a Bemmel való ellentéte volt. Ezt a felfogást képviselte Supka Géza is, aki Beöthy a radikális magyar politika egyik meghatározó képviselőjének tar­totta, hangsúlyozva a délvidéki kormánybiztossága alatt elért eredményeit. Szin­tén a lengyel tábornokkal való ellentétet emelte ki Kovács Endre az 1979-ben megjelent Bem monográfiájában. Kovács szerint a francia konvent biztosok szerepkörében pózoló Beöthy képtelen volt megérteni az erdélyi fővezér maga­sabb szempontjait. Beöthy működésének legátfogóbb és legalaposabb elemzését Egyed Ákos végezte el az 1998-1999-ben megjelent Erdély 1848-1849. című művében. Egyed Ákos munkája kellőképpen reprezentálja azt, hogy a magyar kormány 1849. évi erdélyi politikájának alapjait Csány László mellett Beöthy rakta el, és rövid kormánybiztossága alatt meghatározó események történtek az országrész múltja szempontjából. Egyed Ákos szerint Beöthy működésében 3 KLÖM XIII. 687-688. Kossuth Lajos levele Beöthy Ödönhöz. Budapest, 1848. december 9.; Az 1848. decemberi erdélyi politikai és katonai helyzetről összefoglalóan: Hermann, 2001. 172-179. és Egyed, 2010. 283-290.; A Beöthy kinevező rendeletet közli: KLÖM XIII. 810-811. Budapest, 1848. december 19.; Hodossy Miklós hatáskörére: KLÖM XIII. 811. Értesítés Hodossy Miklósnak Beöthy Ödön teljhatalmú erdélyi kormánybiztossá történt kinevezéséről. Budapest, 1848. december 19. 4 Beöthy betegségéről: MOL H.2. 1488/849. Grosz Frigyes megyei orvos igazolása. Nagyvárad, 1849. február 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom