Századok – 2013
FIGYELŐ - Skorka Renáta: Az alapító, a copfos és a harmadik - a Regesta Habsburgica újabb kötetének margójára II/523
528 FIGYELŐ Károly német-római császár, Vencel cseh király, János Henrik morva őrgróf, másfelől Rudolf, Albert, Lipót osztrák hercegek valamint nővérük Margit osztrák hercegnő örökös nélküli vagy gyermekeik örökös nélküli, illetőleg gyermekeik gyermekeinek örökös nélküli halála esetén minden jelenleg kezükön lévő és jövőben megszerzendő birtokukat a másik fél örökli. Míg az 1366. évi örökösödési szerződésben a jövőben megszerezhető birtokok közül a Magyar Királyságot — bizonyosan Lajos kérésére — kiveszik, addig az 1364. évi szerződésben — talán a személyesen is jelenlévő magyar uralkodóra való tekintettel — külön szerepeltetik. A magyar uralkodóháznak adott formában történő említése a kérdéses örökösödési szerződésben nem csupán indokolható, de szinte anélkül is elvárható, hogy a magyar és az osztrák fél között egy a brünnihez hasonló kölcsönös örökösödési szerződés meglétét feltételeznénk. 1364. február 10-én ugyanis nem csupán a halálára ekkor már tudatosan készülő Rudolfnak,2 6 de testvéreinek sincs örököse, sőt utóbbiak közül Albert az egyetlen, aki a Magyar Királyság lehetséges örökösnőjének, Anjou Erzsébetnek személyében egyáltalán jegyest mondhat magáénak.2 7 Mikor Rudolf halálát követően, 1366-ban a szerződést lényegében megújítják, az Albert és Erzsébet közötti jegyességet már felbontották,2 8 vagyis a magyar Anjoukra vonatkozó rész korábbi formájában érvényét vesztette, az újonnan megfogalmazott passzus többek között ezzel indokolható. Mindez természetesen nem változtat a tényen, hogy az 1364-ben megkötött brünni béke és a hozzákapcsolódó egyéb megállapodások valódi nyertesei hosszútávon a Habsburgok voltak, az alapokat pedig kétség kívül Bölcs Albert osztrák herceg három fia fektette le, Rudolf az alapító, Albert a hajfonatos és Lipót, a harmadik. THE FOUNDER, THE PONY-TAILED AND THE THIRD (On the Margin of the New Volume of the Regesta Habsburgica) by Renáta Skorka (Summary) The volumes of the Regesta Habsbugica series, which appear after a long lull, offer the possibility to nuance and reassess the views which have long dominated thinking on the foreign policies of the Hungarian Angevins. One of these concerns the emergence of the Austro-Hungarian alliance in 1362 and the causes of the war which was led by it. Moreover, the new results of research inspired by the charter collection will probably refute such topoi widely shared in the international research as, for instance, the hypothesis according to which, in the 1360s, the Luxemburgs, the Habsburgs and the Hungarian Angevins were all led by the desire to see their lands one day united in the hands of one single person. 26 Niederstätter, A.: Die Herrschaft i. m. 169. 27 III. Lipótot 1361-ben jegyezték el a görzi gróf lányával, Tirol megszerzésével azonban a Habsburgok kapcsolata megromlott a gróffal, így 1365-ben Lipótot Viridis Viscontival fogják eljegyezni. Margit osztrák hercegnő Meinhard tiroli gróf 1363 januárjában bekövetkezett halála után maradt özvegyen V ö. Niederstätter, A.: Die Herrschaft i. m. 245., 250. 28 Bertényi I.: Magyarország i. m. 215.
