Századok – 2013
MŰHELY - Pósán László: Áruminőség és vásárlóvédelem a Hanza piacain - a késő középkori porosz források tükrében II/501
ÁRUMINŐSÉG ÉS VÁSÁRLÓVÉDELEM A HANZA PIACAIN 519 misított áruk kiszűrésére és a viaszkereskedelem ellenőrzésére a Hanza-városok külön hivatalt (wraker vagy wasvinders) hoztak létre.14 0 De ezeknek a hivataloknak a felállításával sem sikerült mindig meghiúsítani a hamisított s rossz minőségű viasz forgalomba kerülését. A Hanza brüggei kontorjának (kereskedelmi képviseletének) 1398-ban Révaiba küldött levele szerint ugyanis a francia és burgund kereskedők panaszt tettek a kontor elöljárójánál a livóniai város (azaz Reval) pecsétjével hitelesített viasz hitvány minősége miatt.141 Ha lett is esetleg valamilyen foganatja ennek a kérésnek, az biztosan nem tartott sokáig, mert a brüggei kontor elöljárói 1416. február 23-án írt levelükben arra kérték Reval magisztrátusát, hogy kereskedőik alaposabban vizsgálják meg Novgorodban az ottani kalmároktól vásárolt viaszt.14 2 Lübeck tanácsának 1416. szeptember 7-én írott levele arról tanúskodik, hogy a helyzet a brüggei kontor levele ellenére sem változott: a lübecki magisztrátus panasszal élt, hogy a kereskedői által Révaiban vásárolt viaszhoz homokot is kevertek volna.14 3 A felvásárló helyeken összegyűjtött viaszt ugyanis általában megolvasztották és tömbökbe öntötték. A viaszolvasztás és öntés fontosságát a porosz városok 1448. november 15-i elbingi gyűlésén elfogadott határozata is bizonyítja, hiszen a felvásárolt áruk közül már ekkor ki lehetett szűrni az egyéb anyagokkal kevert s hamisított viaszt.144 A meghatározott nagyságú formába öntött viasztömbökbe konkrét tulajdonosa pecsétje mellett annak a városnak a jelét nyomták, ahol a viaszt olvasztották és öntötték. A Hanza kereskedelemben a viasz minőségéért az exportáló város hatóságai feleltek.14 5 Egy 1371. február 24-i levél tanúsága szerint például a brüggei Hanza kontor lepecsételetlen, azaz eredetigazolás nélküli viaszt foglalt le.14 6 1436. július 9-én például Danzig magisztrátusa levelet írt Vilniusba, az ottani német kereskedelmi képviselethez, hogy 2,5 Schiffspfund Litvániából származó viasz minőségével kapcsolatban panasz merült fel a brüggei értékesítésben részt vevő Hanza kereskedők részéről.147 (1 Schiffspfund = 136,08 kg; 12 tömbnyi viasz tett ki 1 Schiffspfundot)148 A Hanza oklevelekben szórványosan egyéb árucikkekkel történt visszaélésekről, csalásokról is olvashatunk. Riga városa például 1408. március 26-án panasszal élt Hinrich Hatnicke danzigi kereskedővel szemben, akit azzal vádolt, hogy hamis szőrmével üzletelt.14 9 Ez azt jelentette, hogy egy-egy becsomagolt bálánál csak kívül voltak jó minőségű, drága prémek, belülre, ahol a bála esetleges megbontásakor sem látszottak, olcsóbb szőrméket csomagoltak. De még a nagyon értékes prémű állatok szőrméi között is lehettek minőségi foko-140 Vö. pl. HUB III. 497., 588., 589., 590. sz; HUB IV 377., 390. sz.; Liv-, Est- und Curländisches Urkundenbuch. Bde. I-XI. Hgg. Friedrich Georg Bunge, Hermann Hildebrand, Philipp Schwartz. Riga 1852-1905. (a továbbiakban: LUB) itt: LUB VI. 2925. sz. 141 LUB IV 1481. sz. 142 LUB VI- 2459. sz. 143 LUB VI- 2513. sz. 144 ASP III. 85. sz. 145 Böhnke, W.-. Der Binnenhandel des Deutschen Ordens i. m. 82. 146 HUB iy 377. sz. 147 HUB VII. 1. 208. sz. 148 Witthöft, H.\ Zeichen, Verpackung i. m. 208., 213. 149 HUB V 832. sz.
