Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
490 GÁL JUDIT önálló külpolitikai tevékenységre utalna. Az ifjabb királyi intézmény a politikai jogokat tekintve István és IV Béla egyenjogúságát és gyakorlati hatalmi megosztástjelentett 1262 vége és 1270 májusa között Magyarországon.21 5 A dinasztikus országfelosztás korábbi formáihoz képest ez jelentette az igazi többletet, és ezért nevezhetjük az ifjabb királyságot közjogi újításnak.21 6 Szerbiában sem 1322 és 1346 között, sem előtte nem létezett ilyen hatalommegosztás. Dusán és Uros ifjabb királyságának jellemzői összefoglalóan a következők voltak: még apjuk életében megkoronázták őket,21 7 ezt követően Duklját kapták meg saját területükként.21 8 Rendelkeztek saját udvarral és tisztviselőkkel. Ifjabb királyi címük birtokában hivatalosan is a szerb trón örökösei lettek.21 9 Am amíg István Magyarországon királyi jogokkal rendelkezett, Szerbiában nem beszélhetünk politikai egyenjogúságról. Danilo életrajzgyűjteményében Dusán ifjabb királyságáról is információkat kaphatunk. Az érsek megfogalmazása szerint Dusannak az atyja adományozta Duklját, és neki is engedelmeskedett.220 A szerbiai ifjabb királyok tehát alá voltak rendelve apjuknak, nem folytathattak önálló külpolitikát, nem volt pénzverési joguk, nem adományozhattak birtokokat és privilégiumokat.22 1 Az 1322 és 1346 között fennálló szerb intézmény elsődleges funkciója az volt, hogy biztosítsa a trón öröklését. Amikor Stefan Decanski 1322-ben megkoronáztatta fiát, akkor még Dragutin fia, Vladislav és Stefan Decanski testvére, Konstantin is igényt formált a főhatalomra, szüksége volt tehát arra, hogy a trónt ily módon biztosítsa fia számára.222 A fentiek alapján elmondható, hogy a magyar ifjabb királyi intézmény nem honosodott meg ugyan Szerbiában, de komoly befolyást gyakorolt a szerb trónöröklés rendszerének átalakulására. Az elnevezés mindenképpen arra utal, hogy az 1262 és 1270 között fennálló magyar intézmény, illetve a kísérlet szerbiai bevezetésére 1268 után nem múlt el nyomtalanul. Az iijabb királyokat apjuk életében megkoronázták, és saját területtel, valamint udvarral rendelkeztek. A szerb ifjabb királyság az apanázsrendszerből fejlődött ki. Milka Ivkovic azt az álláspontot képviselte, hogy leginkább a magyar dinasztikus hatalommegosztási és öröklési szokások hatottak rá. Fontos megjegyezni, hogy az ifjabb királyság Magyarországon kényszer hatására alakult ki. Szerbiában azonban 1322 és 1346 között ilyen körülményekről nem beszélhetünk. A két ifjabb király még fiatalon nyerte el ezt a címet. Dusán mindössze 13 éves volt, Uros pedig 1336 körül született.22 3 Utóbbiról nem tudható pontosan, hogy mikor koronázták meg, az első forrás, amiben ifjabb királynak nevezték 1345-ből származik, tehát ekkor 9-10 éves lehetett.22 4 Mivel Szerbiában a királyok maguk dön-215 Zsoldos Attila: Két hamis oklevélről. Történelmi Szemle 41. (1999) 203. 216 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 164. 217 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 76-77. 218 Szeberényi G.: A Balkán i. m. 314. 219 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 69. 220 Zivoti kraljeva 207. 221 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 79-80. 222 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 264. 223 vVferíreer M.: Délszláv uralkodók i. m. 91 224 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 77-78.
