Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 491 töttek az ifjabb királyok megkoronázásáról, és az örökösök sem kényszerítették őket semmilyen módon, így logikus, hogy a magyar ifjabb királyság intézményét nem honosították meg.22 5 Dragutin és Katalin házasságának időpontja Dragutin és Katalin házasságának időpontjával kapcsolatban általában két nézet uralkodott a történészek között: többek között Konstantin Jirecek és Milka Ivkovic is 1261 előttre, Sima Cirkovic, illetve a magyar történészek pedig az 1268. évi magyar-szerb háború utánra tették az esményt.22 6 A házasságkötés datálását megkönnyíti Danilo érsek írása, hiszen két fontos információt is tartalmaz: az ifjabb királyság megjelenését és a magyar király részvételét a házasságkötés létrejöttében. Ez a két tény, illetve egy másik forrás, Georgios Pachymeres munkája segít abban, hogy az esküvő időpontját pontosabban meghatározzuk.22 7 Pachymeres tudósítása alapján Pauler Gyula és John V A. Fine úgy vélte, hogy a bizánci követek látogatására a szerb udvarban 1268-ban került sor, és ekkor már Dragutin és Katalin házasok voltak.228 Ezt az időpontot tekinthetjük tehát a házasság egyik határévének, a másik ilyen időpont meghatározásában Danilo érsek munkája nyújt segítséget. Az ifjabb királyságról való döntés, és az eljegyzés egyszerre történt, így az egyezménynek egy olyan időpontban kellett megszületnie, amikor ez az intézmény már Magyarországon is létezett. Mivel István herceg ezt a címet 1262 decemberében vette fel, ennél az időpontnál hamarabb nem kerülhetett sor a házasságra.22 9 Béla király szerepe a forrásban arra utal, hogy a frigyre olyan időpontban került sor, amikor István és Béla viszonya elég konszolidált volt ahhoz, hogy István egy ilyen fontos eseményben részt vehessen. Az 1262-ben kirobbant harcok még az évben véget is értek, és egészen 1264 végéig nem volt konfliktus a két fél között. Ennek ellenére nehezen képzelhető el, hogy ebben az időszakban kötötték volna meg házasságot, hiszen IV Béla ekkor minden valószínűség szerint készült az újabb összecsapásra fiával.23 0 Nem valószínű, hogy beleegyezett egy olyan házasságba, amely István szövetségeseinek a sorát gyarapította volna. Ezután István és IV Béla között 1264 végétől egészen az 1265 márciusáig háború zajlott.23 1 Ezt követően 1266 márciusában a Nyulak-szigetén megerősí-225 Uo. 71. 226 Jirecek, K.: Istorija Srba i. m. 184., Corovic, V.: Istorija Srba i. m. 131., Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 60., vö. Cirkovic, S.: The serbs i. m. 48.; Zsoldos A.: Család ügy i. m. 112., Szűcs J.\ Az utolsó Árpádok i. m. 195.; Wertner M.: Délszláv uralkodók i. m. 62., Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 270. 227 Georgii Pachymeris de Michaele et Andronico Palaeologis libri XIII I—II. Ree. Immanuel Bekkerus. Bonnae 1835. (a továbbiakban: Pachymeres) Liber V 6. 350. - A mű magyar vonatkozású részeit 1. Cat. font. II. 1025-1026. 228 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 271., Fine, J. V A.: The late medieval Balkans i. m. 185. 229 Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik 896-1301. (Történelmi Kézikönyvtár) Bp. 1997. 82. 230 Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 38. 231 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 263
