Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 489 hagyománynak számított.20 2 Mindkét uralkodóról tudjuk, hogy saját udvarral és tisztségviselőkkel rendelkezett. Katonailag kevésbé voltak aktívak, annyi bizonyos, hogy Dusán kétszer segítette apját hadvezérként.20 3 A magyar ifjabb királyság meghatározása szerint Istvánnak saját udvara és bárói kara volt.20 4 Dusán és Uros esetében ugyanezt tapasztaljuk. Bizonytalanságot csak az okoz, hogy az udvaruk szervezetéről, forrás híján, nem sokat tudunk.20 5 Mind Istvánt, mind pedig a két szerb trónörököst még apjuk életében megkoronázták. István esetében azonban ez nem 1262 és 1270 között történt, hanem még 1246-ban.20 6 István területi hatalma és annak jellege felülmúlta a szerb ifjabb királyokét. A szerb trónörökösök egy meghatározott területi egységet, Duklját birtokolták. István ezt és a korábbi magyar gyakorlatot is meghaladta. Nemcsak egy hercegségnek volt az ura,20 7 hanem ezen felül az országjelentős részét uralta.20 8 A szerb ifjabb királyok nem adományozhattak kiváltságokat és birtokokat, ezzel szemben István rendelkezett ilyen jogokkal.20 9 A magyar ifjabb király egyik fontos jellemzője volt, hogy rendelkezett a pénzverés jogával.21 0 Dusán és Uros esetében azonban nem mutatható ki, hogy ifjabb királyként pénzt verettek volna.21 1 Egyetlen olyan pénz sem maradt fenn, amelyen a mladi kralj felirat szerepel, ami azt jelenheti, hogy a szerb ifjabb királyok nem rendelkeztek pénzverési joggal.21 2 Ahogy az látható volt, István ifjabb királyként önálló külpolitikát folytathatott, szerződéseket köthetett.21 3 A szerb trónörökösöknek azonban ilyen jogaik nem voltak, külpolitikai téren igen korlátozott volt a mozgásterük. Dusán kapcsán már látható volt, hogy ifjabb királyként mindössze két olyan eset ismert, amikor katonai segítséget nyújtott apjának, önálló külpolitikai lépéseket viszont nem tett.21 4 Urosról 1346-ig nem ismerünk olyan forrást, ami bármilyen 202 Uo. 62-63. 203 Uo. 76-77. 204 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 164. 205 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 77. 206 Kristó Gy.: A feudális széttagolódás i. m. 35. 207 Magyarországon a trónörökösök a 12. század vége óta hagyományosan a szlavón hercegséget birtokolták. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nem vált automatizmussá, mivel az uralkodók dönthettek arról, hogy kit állítanak Szlavónia élére, 1. Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Századok 92. (1958) 584., Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 15., Sokcseuits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. (Szomszéd népek története) Bp. 2011. 116-117., vö. Kristó Gy.: A feudális széttagolódás i. m. 54. 208 István ifjabb király területei a Duna vonalától, illetve a Hont-Zólyom-Szepes vonaltól keletre helyezkedtek el. Zsoldos Attila véleménye szerint délen, Bács megyénél István területei átlépr ték a Duna vonalát, és Valkó, illetve Szerém megyét is magában foglalták, 1. Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 163., Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 28-29. 209 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 79-80. 210 Szűcs J.\ Az utolsó Árpádok i. m. 164. 211 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 76-77. 212 Marjanovic-Dusanic, S.: Vladarske insignije i. m. 89. - A középkori szerb pénzverés kapcsán meg kell jegyezni, hogy az érmék azonosítása sokszor rendkívül nehéz feladat, mivel gyakran csak egy név szerepel a rajtuk, anélkül, hogy bármilyen rang állna mellette, 1. Sergije Dimitrijevic: Problemi srpske srednjovekovne numizmatike. Istorijski Glasnik 10. (1957: 1-2.) 69-99., Vujadin Ivanisevic: Novae kralja Radoslava. Zbornik radova za Vizantoloskog instituta 37. (1998) 87-96. 213 Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 264. 214 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 76.
