Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
488 GÁL JUDIT rályaként említették.18 9 A magyar intézmény adoptálása a szerb gyakorlatba azonban nem történt meg.19 0 Danilo érsek Dragutin életrajzában úgy fogalmazott, hogy a hatalommegosztásra vonatkozó ígéretek be nem tartása miatt robbant ki a konfliktus Dragutin és az apja között.19 1 1. Uros király uralkodásának kezdete óta Szerbia egységesítésére törekedett, így külső nyomás nélkül Dragutin nem kaphatta volna meg a neki ígért területet és hatalmat.19 2 Szeberényi Gábor szerint a szerb ifjabb királyi intézmény a magyar-szerb békekötés után egészen a 14. század közepéig fennmaradt Szerbiában.19 3 Ez az álláspont azonban nehezen védhető. Dragutint követően az első lehetséges ifjabb király Stefan Decanski lehetett volna. Stefan Duklját kapta meg apanázsként apjától, amelyet 1308 és 1314 között, egészen apja elleni lázadásáig birtokolt.194 Danilo érsek életrajzgyűjteményében Stefan Decanski dukljai apanázsáról és hatalmáról is szó esett. Eszerint Milutin király nekiadta Duklját, mielőtt Stefan elvette Smilec bolgár uralkodó lányát. Ezen a területen Stefan uralkodói méltóságban élt, és saját emberei voltak.195 Stefan Decanski életrajzának ezt a részletét összehasonlíthatjuk Dragutin biográfiájának azzal a részével, amely az ifjabb királyság szerbiai megjelenéséről szól.196 Dragutin esetében a hatalom teljes megosztásáról volt szó, amelynek eredménye Uros és fiának egyenjogúsága lett volna. Stefan Decanski Danilo munkájában ezzel szemben alá van rendelve apjának, a fentihez hasonló önállóságról szó sincs.197 Stefan ifjabb királyságának kérdésében döntő ellenérv, hogy Stefan Decanskit nem koronázták meg apja életében, és egyetlen szerb forrás sem nevezte sem Milutin örökösének, sem pedig ifjabb királynak.198 Danilo munkájából is az derül ki, hogy Stefan Decanski erősen függött apjától.199 Mindezek alapján nem tartható az az álláspont, amely szerint már Stefan Decanskit is ifjabb királynak lehetne tekinteni. Stefan Decanskit 1322. január 6-án királlyá, fiát Dusánt pedig ifjabb királlyá koronázták.200 Szerbia történetében ez volt az első ilyen alkalom, és Dragutin után Dusán volt a következő trónörökös, akit a források ilyen címmel illettek. A fentiek alapján az 1322-től 1346-ig tartó időszakra szűkíthetjük annak a kérdésnek a vizsgálatát, miszerint a magyar ifjabb királyság meghonosodott-e Szerbiában. Ebben a 24 évben két trónörökös viselte ezt a címet: 1331-ben történt trónra kerüléséig Dusán, illetve az ő fia, Uros.20 1 Mindketten Duklját kapták meg apjuktól saját területként. Duklja apanázsként való birtoklása, ahogy fentebb látható volt, már jóval az ifjabb királyság megjelenése előtt szerb 189 Békeszerződések 87. 190 Ivkovic, M.: Ustanova i. m.71. 191 Zivoti kraljeva 17. 192 Fine, J. VA.: The late medieval Balkans i. m. 208. 193 Szeberényi G.: A Balkán i. m. 314. 194 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 259. 195 Zivoti kraljeva 124. 196 Uo. 13-14. 197 Uo. 124-125. 198 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 259. 199 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 74. 200 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 263. 201 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 77.
