Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 487 freskó található, ami Milutint, Dragutint és az ő feleségét Katalin királynét ábrázolja.17 6 Ezen a freskón a két testvér egyaránt uralkodói státuszban ábrázolták,17 7 viszont egyértelműen megkülönböztethetőek, hiszen Dragutin kevesebb uralkodói jelvényt viselt.17 8 Szerbiában a királyi hatalom Milutin kezében volt, Dragutin alá volt rendelve testvérének, de a saját területei felett igen nagy hatalommal rendelkezett.17 9 Feltételezések szerint Milutin csak saját életére kapta meg a trónt, halála után az visszaszállt volna Dragutin gyermekeire,18 0 valójában azonban Milutint halála után fia, Stefan Decanski (1321-1331) követte a trónon. Stefan 1308-tól kezdve a dukljai — vagy más néven: zetai — apanázst birtokolta,181 de apja egyetlen oklevele sem nevezte trónörökösnek vagy ifjabb királynak.18 2 Nagy változást jelentett a trónöröklés és a hatalommegosztás korábbi formáihoz képest, hogy 1322-ben Stefan Decanskit királlyá, fiát, Dusánt pedig ifjabb királlyá koronázták.183 Dusán a korábbiaknál szélesebb jogokkal és saját udvarral rendelkezett, területeként pedig Duklját kapta meg apjától. A koronázás fő célja az volt, hogy Stefan Decanski biztosítsa fia számára a trónt.184 Királyként Dusán (1331-1355) is követte ezt a megoldást, és fiát, a későbbi V Urost (1355-1371) ifjabb királlyá koronáztatta.18 5 Dusán 1346-ban felvette a cári címet, Urost pedig királlyá koronázták. Miután megvizsgáltuk a szerb hatalommegosztás és trónöröklés rendszerét, rá kell térnünk arra a kérdésre, hogy a magyar ifjabb királyság valóban megjelent-e Szerbiában. Mivel a magyar intézmény csak 1262 végén jött létre, az ennél korábbi örökösök jogait nem szükséges megvizsgálni. A másik időpont, amit a határpontként tekinthetünk, 1346 — és nem 1371, amint azt Kristó Gyula vélte18 6 — mivel 1346-ban Dusánt cárrá koronázták, és ezt követően bizánci mintára alakította át a szerb államot.18 7 Az 1268. évi magyar-szerb háború után, ahogy láthattuk, a béke egyik feltétele volt, hogy Szerbiában is alkalmazzák a fiatal magyar intézményt, és Dragutin apjával egyenrangú ifjabb király legyen.18 8 Dragutint már az 1271. évi magyar-cseh békekötés során V István szövetségesei között, Szerbia ifjabb ki-176 Dinic, M.: Odnos i. m. 54. 177 A freskóval kapcsolatban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy Arilje monostorát, ahol ez az alkotás található, Dragutin alapította, 1. Dinic, M.: Odnos i. m. 54. 178 Marjanovic-Dusanic, S.: Vladarske insignije i. m. 50. 179 Dinic, M.: Odnos i. m. 55. 180 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 65-66. 181 A területet Trebinjével együtt 1276-ban Jelena királyné kapta Dragutintól, miután az legyőzte I. Urost, 1. Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 217., Gojko Subotic: Kraljica Jelena Anzujska. Ktitor crkvenih spomenika u Primorju. Istorijski Glasnik 11. (1958) 131. 182 Dinié, M.: Odnos i. m. 76. 183 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 263. 184 Ivkouic, M.: Ustanova i. m. 76. 185 Uros először 1345-ben jelent meg a forrásokban ifjabb királyként, 1. Ivkouic, M.: Ustanova i. m. 77. 186 Kristó Gy.: A feudális széttagolódás i. m. 18. 187 Szeberényi G.: A Balkán i. m. 321-322. 188 Cirkovic, S.: The serbs i. m. 49.
