Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
486 GÁL JUDIT azért is fontos, mivel a magyar történészek is jórészt a fenti véleményekre támaszkodtak.16 1 Stefan Nemanját (1167 k.-1196) nem elsőszülött fia Vukan, hanem kisebbik gyermeke Stefan (Prvovencani) követte a trónon (1196-1227). A trónöröklésben nem a primogenitúra elve érvényesült, hanem Nemanja személyes döntése.162 Vukan még 1195 előtt megkapta Duklja, Trebinje és Hvosno területét, és királyi címet viselt. Milka Ivkovic véleménye szerint ez a rang csak a terület korábbi hagyományainak felelt meg,16 3 nem függött össze a trónörökléssel.16 4 A területadományozás szerb apanázsrendszerbe illeszkedett,16 5 Vukan számára tehát nem jelentett sem társuralkodói, sem trónörökösi státuszt.16 6 Stefan Prvovencanit legidősebb fia, Radoslav (1227-1233) követte a trónon. A szerb történetírásban vitatott kérdés, hogy vajon Radoslav társuralkodó volt-e.167 A forrásokban nincs nyoma annak, hogy apja életében megkoronázták volna, és nem volt külön titulusa sem.16 8 Annyi azonban bizonyos, hogy Stefan Prvovencani elsőszülött fiát szánta a trónra.169 Radoslavot követően testvére, Vladislav (1233-1243) lett a szerb király. Esetükben nem volt szó hatalommegosztásról, az uralkodóváltásnak pedig elsősorban külpolitikai okai voltak.170 Vladislavhoz hasonló körülmények között került a trónra I. Uros (1243-1276), akinek a királysága idején nem beszélhetünk társuralkodó jelenlétéről. Uros uralkodása alatt az apanázsrendszert is igyekezett visszaszorítani,17 1 1265-re egész Szerbia egyeduralkodójaként tekintett magára az oklevelek tanúsága szerint.17 2 Urostól a hatalmat fia, Dragutin (1276-1282) nem örökölte, hanem 1276-ban legyőzte apját, és erőszakkal szerezte meg a trónt.17 3 Dragutin 1282-ben Dezevonál lemondott minden uralkodói jogáról öccse, Milutin (1282-1321) javára,17 4 az azonban bizonytalan, hogy milyen szerepet töltött be ezt követően Szerbiában. Dragutin 1282 után is királynak nevezte magát okleveleiben, pecsétjein és pénzein.17 5 Arilje monostorában egy Milutin uralkodása alatt készült 161 Kristó Gy.: A feudális széttagolódás i. m. 18. 162 Jirecek, K.: Istorija Srba i. m. 161. 163 Duklja all. század második felében emelkedett ki a szerb területek közül. Ezt annak köszönhette, hogy Bizánci Birodalom a szeldzsuk törököktől 1071-ben vereséget szenvedett, illetve annak, hogy az 1060-as évektől kezdve A Birodalmat a normannok is gyengítették, akiknek a dukljai uralkodók szövetségesei voltak. 1077-ben Mihajlo (1050-1081) koronát kapott VII. Gergely pápától, 1. Heka L.: Szerbia állam- és jogtörténete i. m. 23. 164 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 62-63. 165 Milan Sufflay: Szláv párhuzamok a rex iunior cziméhez. Századok 43. (1909) 501. 166 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 63 167 Bubalo, £>.: Stefan Prvovencani i. m. 201-202. (3. sz. jegyz.). 168 Uo. 205. 169 Duéan Sindik: O savladarstvu kralja Stefana Radoslava. Istorijski Casopis 35. (1988) 26. 170 Fine, J. V. A.: The late medieval Balkans i. m. 137. 171 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 64. 172 Monumenta 49-50, Szeberényi G.: A Balkán i. m. 314. 173 Jirecek, K.: Istorija Srba i. m. 188. 174 Mihailo Dinié: Odnos izmedu Milutina i Dragutina. Zbornik radova za Vizantoloskog instituta 3. (1955) 51. 175 Marjanovic-Dusanic, S.: Vladarske insignije i. m. 50.
