Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
IV. BÉLA ÉS I. UROS SZERB URALKODÓ KAPCSOLATA 483 koni kapcsolatba került, hiszen a császár fia, Andronikosz István lányát, Annát vette feleségül. Másrészt 1268-ra a végükhöz közeledtek az 1265-ben kitört raguzai harcok,12 9 így az a konfliktus már nem kötötte le Uros erejét. A valamikor 1268 tavaszán Macsó ellen indult és személyesen I. Uros által vezetett szerb sereg vereséget szenvedett.13 0 A magyar oklevelek tanúbizonysága szerint Uros fosztogató hadereje ellen Béla macsói herceg és anyja, Anna hercegnő IV Bélától kapott segítséget, István viszont nem vállalt tevékeny szerepet a veszély elhárításában.13 1 A háborúról szerb forrásokban nem esik szó, az események részleteiről magyar oklevelek tájékoztatnak.13 2 A szerb sereg ellen Mária királyné udvarispánja, Csák nembeli István vezette a királyi segítséget nyújtó csapatokat.13 3 Emiatt Erzsébet királyné 1271-ben keltezett oklevele Mária királynét nevezi meg a magyar sereg vezetőjének.13 4 A magyar seregből csak kevés személy ismert. Mindenesetre azt tudjuk, hogy a résztvevők közé tartozott Csák nembeli Péter fia Mihály és a testvére Domonkos is, akik sebesüléseket szereztek a harc közben. A Csák nembeli fivérek foglyul ejtették Uros király vejét és pénzügyei irányítójának fiát is, illetve egy értékes keresztet is megszereztek. Ezért, a mintegy nyolcszáz márka értékű keresztért cserébe a Csák nembeli fivérek földadományokat kaptak az uralkodótól.13 5 A háborúban szerzett érdemeikért utóbb V István is megadományozta őket.136 Nádasd nembeli Itimér fia Imre szintén részt vett a harcokban, és az ütközet során mindkét lábán sérüléseket szenvedett el.13 7 IV Bélának Szepesi Márk ispán fia, Miklós vitte meg a győzelem hírét: ekkor az udvarban tartózkodott a király három lánya — Kunigunda, Konstancia és Jolánta —, valamint férjeik, továbbá számos külföldi — tatár, görög, bolgár, francia, cseh — követ, akik így értesülhettek az eseményekről.13 8 A béke és az ifjabb királyság sorsa Szerbiában Ugyan a háborúban nem vett részt tevékenyen István az ifjabb király, de a harcok utáni rendezésben ő is fontos szerepet játszott.13 9 A szerb uralkodóval kötött békét ugyanis Uros legidősebb fiának, Dragutinnak és István lányának, 129 Harris, R.: Dubrovnik i. m. 51. 130 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 270. 131 Szűcs Jenő véleménye szerint az Uros ellen vezetett magyar sereg nagy részét István ifjabb király bárói tették ki. Zsoldos Attila szerint azonban azok, akiket ismerünk a háború résztvevői közül 1268 tavaszán már nem tartoztak az ifjabb király környezetéhez, 1. Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 195., vö. Zsoldos A.: Családi ügy i. m. 112-113. 132 Mihajlo Dinié: O ugarskom ropstvu kralja Urosa I. Istorijski casopis 1. (1948) 31. 133 Zala vármegye története. Oklevéltár I—II. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Bp. 1886-1890. (továbbiakban: Zala) I. 58. 134 Zsoldos A.: Az Árpádok és asszonyaik i. m. 89., Dinié, M.: Kralj Uros i. m. 32. 135 CD IV/3. 490. - IV Béla király ezen oklevelét V István 1270. június 15-én átírva megerősítette, 1. CD V/l. 24-26. 136 CD V/l. 238-240. 137 Zala I. 58. 138 Hazai Okmánytár I—VIII. Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. (a továbbiakban: HO) 1865-1891. HO VIII. 96. 139 Zsoldos A.: A családi ügy i. m. 112.
