Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
484 GÁL JUDIT Katalinnak a házassága pecsételte meg.14 0 Kikötötték még azt is, hogy Dragutin uralkodói jogokat és önálló területet kell kapnia Szerbiában.14 1 Ez a lépés az 1262 vége óta létező magyar ifjabb királyi intézmény szerbiai megjelenését jelentette. Az első olyan forrás, amelyben Dragutin ifjabb királyként szerepel, az 1271. évi magyar-cseh békeokmány, melynek szövegében I. Urost és Dragutint V István szövetségeseként említik.14 2 A békéről és az ezzel összefüggő házasságról II. Danilo szerb érsek Zivoti kraljeva i arhiepiskopa srpskih című művében is beszámolt.14 3 A szerb metropolita művéből az derül ki, hogy az ifjabb királyi intézmény bevezetésének ígérete, illetve Katalin és Dragutin házasságáról való döntés egy időben született meg.14 4 A szerb forrás nem említi a háború tényét, de ez betudható annak, hogy az életrajzírók az uralkodók emlékének dicsőségét emelték ki, ezzel is erősítve a dinasztia tekintélyét. Mindenesetre árulkodó az a körülmény, hogy Uros, Danilo megfogalmazása szerint az országa megosztására tett ígéretet. A szerb uralkodóról azonban tudjuk, hogy az ország egységesítésén fáradozott és fiai számára, a korábbi hagyományoktól eltérően, nem adott apanázsokat.14 5 1265-re már Szerbia egyedüli uraként tekintett magára az oklevelek tanúsága szerint.14 6 Nehezen képzelhető el, hogy önszántából osztotta volna meg hatalmát. A szerb érsek munkája így valószínűleg a háború utáni békefeltételeket örökítette meg. A forrásban megjelölt hatalommegosztási forma újszerű volt Szerbiában. Noha az apanázsrendszer hagyományai miatt korábban is voltak kisebb-nagyobb önállósággal bíró részei az országnak, de ilyen típusú dinasztikus hatalommegosztás nem létezett.14 7 Új intézmény megjelenésére utal az is, hogy a korábbi szokással ellentétben nem egy Szerbián belüli történelmi területi egység jutott volna a király fiának, hanem, ahogy Danilo fogalmazott, szerb és tengermelléki állam ura lett volna.14 8 A békekötés nemcsak a trónöröklést kívánta biztosítani Dragutinnak, hanem még a szerb király életében egy magyarországihoz hasonló belső területi és hatalmi felosztás jött volna létre.14 9 Az életrajzíró 140 yjertner M.\ Délszláv uralkodók i. m. 62. 141 Cirkovic, S.: The serbs i. m. 49. 142 Magyar békeszerződések 1000-1526. Szerk. Köblös József, Süttő Szilárd, Szende Katalin. Pápa 2000. (a továbbiakban: Békeszerződések) 87. 143 Zivoti kraljeva i arhiepiskopa srpskih. Napisao arhiepiskop Danilo i drugi. Izd. Dura Danicic. Zagreb 1866. (a továbbiakban: Zivoti kraljeva) 13-19. 144 Uo. 13-14. - A szöveg magyar nyelvű fordítását 1. a Függelékben. 145 Milka Ivkouic: Ustanova „mladog kralja" u srednjovekovnoj Srbiji. Istorijski Glasnik 10. (1957: 3-4.) 64. 146 Szeberényi Gábor: A Balkán 800 k.-1389. In: „Kelet-Európa" és a „Balkán" 1000-1800. Intellektuális-történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók? Szerk. Sashalmi Endre. Pécs 2007. 314. 147 Ivkovic, M.: Ustanova i. m. 60-61. 148 Zivoti kraljeva 14. 149 Dragutinj-ól az 1268. évi háború előtti időszakról kevés információt tudunk, de minden valószínűség szerint ő volt a szerb trón várományosa. Erre utal egy 1263 és 1268 között, Sopocani monostorában készült freskó, amely a királyi családot — I. Urost, Jelena királynét, valamint gyermekeiket, Dragutint és Milutint — ábrázolja. Milutin az édesanyja ölében ül, Dragutin és Uros pedig mellettük állnak. Milutinnak nincsenek uralkodói jelvényei, ellenben Dragutin és az apja egy-
