Századok – 2013
MŰHELY - Gál Judit: IV. Béla és I. Uroš szerb uralkodó kapcsolata II/471
478 GÁL JUDIT voltak.6 9 A balkáni magyar külpolitika az 1250-es évek közepén élénkült meg, aminek elsősorban dinasztikus okai voltak. IV Béla Anna nevű lányát, feltehetőleg 1243-ban, hozzáadta Rosztiszláv Mihajlovicshoz, Mihály kijevi nagyfejedelem fiához, aki a tatárjárás idején menekült a magyar udvarba.7 0 Rosztiszláv elsődleges célja Halics trónjának a megszerzése volt, amiben apósa is támogatta, de ez a terve 1249-ben végleg meghiúsult.7 1 1247 után IV Béla szlavón bánná nevezte ki, de az igazi csúcspontot pályafutásában az jelentette, hogy megkapta Macsó bánságát,7 2 Bosznia keleti részével, Solival és Usorával egyetemben.7 3 Sima Cirkovic úgy gondolta, hogy az új bánságok létrehozása a tatároktól való, az 1240-es évek végén megújuló félelemmel is összefüggött, és a három bánság7 4 megszervezése Magyarország védelmét szolgálta.7 5 Rosztiszláv igencsak ambiciózus politikát folytatott Macsóban. 1254-ben hadjáratot vezetett Bosznia ellen.7 6 Ennek a hadjáratnak köszönhetően a magyar befolyás megnőtt Zahumljében: a terület a vezetője, Andrej a magyar király hűbéresének vallotta magát.77 Az nem tisztázott, hogy ténylegesen megtörtént-e a terület magyar birtokbavétele, vagy csak annak elkerülése érdekében hódolt meg a Szerbiától függetlenedni vágyó Andrej, mindenesetre nincs adat arra vonatkozólag, hogy a helyi viszályokba fegyveresen beavatkozott volna a magyar király.78 IV Béla figyelmét ráadásul ebben az időszakban a Babenbergek örökségéért folyó harc kötötte le, így lehetséges, hogy Rosztiszláv magánakciójáról volt szó Zahumlje — tényleges vagy névleges — alávetése esetében. Rosztiszláv láthatóan önálló külpolitikát igyekezett folytatni, 1255-ben családi kapcsolatba került a bolgár cárral, akinek Mihály nevű fiához adta lányát.79 Apósa halála után a veje lett a bolgár cár, de a bolgár előkelők helyette Konstantint emelték a trónra, emiatt Rosztiszláv 1257-ben hadat vezetett Bulgária ellen. Tevékenységének hatására a magyar uralkodói címek között sűrűbben megjelent a bolgár királyi cím is. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek a címnek a rendszeres használata csak V István uralkodása idején honosodott meg.8 0 Roszti-69 Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szeged 2003. 179. 70 Wertner Mór: Az Árpádok családi története: több nemzedékrendi táblával. (Történeti nép- és földrajzi könyvtár 51.) Nagybecskerek 1892. (reprint: 2010.) 464. 71 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 217. 72 Macsó a Drina, a Duna, a Száva és a Morava között feküdt. A Szávától délre fekvő területek dinasztikus adományként először 1229-ben kerültek II. Izsák bizánci császár özvegyének, Margitnak és fiának, Kalojánnak a kezébe, Ulterior Sirmia néven. Kálóján 1241-ben örökös nélkül hunyt el, a területről pedig egészen Rosztiszláv érkezéséig nincs pontos információnk, 1. Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 36.) Bp. 2005. 158. 73 Jireéek, K.: Istorija Srba i. m. 179. 74 Só, Ozora és Macsó bánsága, 1. Nada Klaic: Srednjovekovna Bosna. Politicki polozaj bosanskih vladara do Tvrtkove krunidbe (1377 g.). Zagreb 1994. 119-120. 75 Sima Cirkovic: Zemlja Macva i grad Macva. Prilozi za knji evnost i jezik, istoriju i folklor 74. (2008) 6. 76 Klaic, N.: Srednjovekovna Bosna i. m. 120. 77 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 229. 78 Fine, J. V. A: The late medieval Balkans i. m. 137. 79 Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. II. 229. 80 Szentpétery Imre: Bolgárország IV Béla királyi címerében. In: Emlékkönyv gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Szerk. Lukinich Imre Bp. 1925. 227.
