Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Blazovich László: Az öröklési jog a középkori jogkönyvekben és a városi gyakorlatban II/411

422 BLAZOVICH LÁSZLÓ nevelkedjenek és házasodjanak. Kikötötte azt is, ha felesége nem megy újra férjhez, utána a gyerekek örököljenek, továbbá ha az egyik fiú meghalna, utána a másik örököljön. Óvatos volt, mert szólt arról is, ha nem hal meg, újra végren­delkezik.5 1 Végül Friedrich Müllner 1487-ben minden ingó és ingatlan vagyonát feleségére, Annára és két gyerekére, Larenntzre és Ágnesre hagyta.52 Úgy vél­jük, az említettek közé tartozik Simon Sneyder végrendelete 1433-ból, aki fele­ségére és fiára szőlőt hagyott, a házát pedig — úgy határozott — adják el, és a befolyt összeget felezzék meg.5 3 A kései kutató nem mindig tudja az örökhagyók akaratát szabályhoz, szo­kásjogi normához igazítani. Számos efféle, nehezen értelmezhető dokumen­tummal találkozhatunk.5 4 Mégis talán az bontakozik ki a sorok közül, hogy ezen esetekben az örökhagyó, amint Summa legum-beli második szabályunk írja, úgy osztja fel a vagyonát, ahogy akarja, ám a törvényes lemenőket ok nél­kül nem zárhatja ki az örökségből. Mindezt az bizonyítja, hogy az ingatlanokat illetőleg azok nagyobb részét ők kapták. A testamentumok jegyzőkönyvében feltűnik egy új jelenség, a házastársak térnyerése a lemenők rovására. A túlélő férj vagy feleség az öröklésre került va­gyon egyik felét, míg a gyerekek a másik felét öröklik. így tett Hans Schular 1434-ben, amikor fele házát és a mellette lévő kertet, amely Pozsony város előtt Hans Tebner háza mellett feküdt, feleségének, Clarának, a másik felét pedig a gyerekeinek: Katherinának és Colmannak juttatta.55 Paul Spieß 1487-ben szin­tén így rendelkezett. A ház egyik felét feleségére, Barbarára, a másikat gyere­keire (Wolfgang, Jorig, Sigmund) hagyta. Ha meghalnának, a ház a feleségére száll. Két szőlőt hasonlóképpen hagyományozott a feleségére és a gyerekeire. A szőlőket, amíg a gyerekek a nagykorúságot elérik, az asszonynak kell gondoz­nia és műveltetnie, továbbá addig jogosult belőlük a hasznot húzni, és azt élvez­ni.56 Mintegy mellékörökösként Margareta és Helena ugyancsak bekerültek a végrendeletbe az örökhagyó lányaiként, akik bizonyára már férjnél voltak, és megfelelő hozománnyal házasodtak, ugyanis a végrendeletben csak szőlőket kaptak. 51 Preßburger Protokollum i. m. 441. sz. 52 „Item darnach all mein gilt, haws, müll, erb und varundgut, wie das genannt ist, schaff ich meiner hawsfrawnn, Annen, und unnsern beiden kindern mit namen Larenntz und Agnes..." -Preßburger Protokollum i. m. 444. sz. 53 Preßburger Protokollum i. m. 26., 34. sz. 54 Preßburger Protokollum i. m. 11., 28., 31., 41., 47., 146., 148., 193., 385. sz. 55 „Hanns Schular mit gueten willn und gueter vernuft vor inn geschalt sein freys ledigs haus und seinen garten daran gelegen vor der stat zu Prespurg ainthalben zunagst des Hanns Tebner haws auf Twnanewsidel, halben der erben frawn Clara, seiner elichen hawsfrawen, und das ander halb tail des benanten haws und garten seinen tzwain kinden Katherina, seiner tachter, und Colman, sein sun, ..." - Preßburger Protokollum i. m. 24. sz. 56 „Item darnach schaff ich meiner hausfraw, Barbara, mein halbs haws, und den andern halbtail desselben haws schaff ich meinen dreinn kindern, mit namen Wolfgang, Jorig und Sigmünd, und so diesselben drew kinder allem mit tod abgiengen, so soll der halb tail ires haws erben und gevallen auf mein hausfraw, Barbaren, das is mein wille. Item den Weingarten genant Endling und den Grossen Satz schaff ich den yetz bestimbten meinem dreinn kindern, Wolfgang, Jorig, Sigmund und meiner hausfraw, Barbara, und mein hausfraw sol die weingerten inhaben, n?tzen und niessen biß die kinder komen zu iren vogtpern jarn." - Preßburger Protokollum i. m. 440. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom