Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Egy barátság vége - Álmos 1106. évi alávetése és az Árpádok korai dinasztikus konfliktusai II/381
AZ ÁRPÁDOK KORAI DINASZTIKUS KONFLIKTUSAI 397 ról, illetve itt olvashatunk arról is, hogy András hazahívta Bélát, famíliájával együtt. A történet számunkra legérdekesebb részlete a krónikaíró azon megjegyzése, hogy Magyarország királyainak és hercegeinek valamennyi későbbi összetűzése az ország első felosztására {prima regni huius divisio) vezethető vissza.78 A 88. krónikafejezettel kapcsolatban a magyar középkorkutatás már régen felismerte, hogy az eseményeket későbbi szemszögből tárgyalja. így Domanovszky Sándor a jelenet írásba foglalása mögött a Béla-ág hagyományát megörökítő Szent László kori geszta szerzőjét sejtette,7 9 Gerics József és Kristó Gyula szerint pedig a betoldó az a szerző lehetett, aki a 91. krónikafejezetben megrótta I. Andrást, hogy Salamont királlyá tette.8 0 A 88. fejezet interpoláltságához nézetünk szerint sem férhet kétség. Az ország első felosztására történő utalásból logikusan következik, hogy egy olyan szerző tollából származhatott csak, aki tisztában volt azzal, hogy később is sor került hasonló eseményekre. Azonban az ügynek a történeti távlatba helyezése, a királyokra és a hercegekre való utalás alapján — nézetünk szerint — az sem zárható ki végérvényesen, hogy a dukátus végleges felszámolása és Álmos félreállítása után keletkezhetett, azaz Kálmán szemszögéből írja le az eseményeket. Ezt a feltételezést megerősítheti az a momentum is, hogy a szöveg a divisio regni kifejezést használja. A kifejezés bibliai eredetéről és a Karoling-kor politikumára gyakorolt hatásáról volt már szó a bevezetőben. Az ott elmondottakat itt annyival szükséges kiegészíteni, hogy a krónikaszöveg lejegyzője elítélően szólt az ország első felosztásáról. Az ilyen jellegű megállapodások helytelenítése persze nem magyar sajátosság. Hasonló módon érvelt Prágai Kosmas is, amikor I. Bretislav fejedelem 1055-ben, halála előtt tett, Csehország felosztását megtiltó, és az addigi cseh trónviszályokat Morvaországba „exportáló" végrendeletéről értekezett.81 Igaz, a krónikaíró a fejedelem rendeletét több mint két emberöltővel az események után jegyezte le, ám paradox módon épp ez növeli értékét: mivel Kosmas megtapasztalta az 1055 után Csehországot és Morvaor-78 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV i. m. SRH I. c. 88. 345. 79 Domanovszky Sándor: Az Árpádok trónöröklési jogához. Századok 63. (1929:1-3. sz.) 37-52., itt 49-50. 80 Gerics J.\ Legkorábbi Gesta-szerkesztéseink i. m. 82-83.; Kristó Gy.\ A 11. századi hercegség i. m. 67. 81 „Quia me mea fata vocant et atra mors iam pre oculis volât, volo vobis assignare et vestre fidei commendare, qui post me debeat rem publicam gubernare. Vos scitis, quia nostra principalis genealógia partim sterilitate partim pereuntibus in inmatura etate me usque ad unum fuit redacta. Nunc autem, ut ipsi cernitis, sunt mihi a Deo dati quinque nati, inter quos dividere regnum Boemie non videtur mihi esse utile, quia omne regnum in se ipsum divisum desolabitur. Quia vero ab origine mundi et ab initio Romani imperii et usque ad hec tempóra fuerit fratrum gratia rara, testantur nobis exempla rata. Nam Cain et Abel, Romulus et Remus et mei attavi Bolezlaus et sanctus Wencezlaus si spectes quid fecerint fratres bini, quid facturi sunt quini? Hos ergo quanto potiores ac potentiores intueor, tanto mente presaga peiora augurior. Heu mens semper pavida genitorum de incertis fatis natorum. Unde previdendum est, ne post mea fata aliqua inter eos oriatur discordia propter obtinenda regni gubernacula. Qua de re rogo vos per Dominum et obtestor fidei vestre per sacramentum, quatinus inter meos natos sive nepotes semper maior natu summum ius et solium obtineat in principatu omnesque fratres sui sive, qui sunt orti herili de tribu, sint sub eius dominatu. Crédité mihi, nisi monarchos hunc regat ducatum, vobis principibus ad iugulum, populo ad magnum deveniet damnum." - Cosmae Pragensis Chronica Boemorum i. m. II. c. 13. 102
