Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Egy barátság vége - Álmos 1106. évi alávetése és az Árpádok korai dinasztikus konfliktusai II/381

398 BAGI DÁNIEL szágot birtokló Premyslidák állandó trónharcait, az országfelosztás káros vol­tának hangsúlyozása nyilván nem véletlen. Szintén utólag hangsúlyozta a di­uisio regni előnytelenségeit Gallus Anonymus, aki egy helyen kifejezetten arról írt, hogy milyen károkat von maga után, ha egy országban két, egymással szem­benálló uralkodó található.82 Mindennek alapján — véleményünk szerint — feltételezhető, hogy a 88. krónikafejezetben olvasható, az ország megosztásá­nak kedvezőtlen következményeire történő utalás a dukátus felszámolásának ideje körül keletkezhetett, és utólag kívánt érveket szolgáltatni a királyi her­cegség megszűnéséhez. A 88. krónikafejezetben foglaltak rávilágítanak azonban még egy körül­ményre, az András és Béla közötti kapcsolat minőségére. A krónikaszövegből egyértelműen kiderül, hogy András az örömben és az ország javainak birtoklá­sában is társat keresett testvérében. A jelenetben leírt szituáció — hogy mind a rosszban, mind a jóban társai és támaszai legyenek egymásnak — tökéletesen megfelelt annak Meroving-korból örökölt,8 3 a Karoling-korban is vallott szem­léletnek, hogy a barátság a barátok egyenlőségén alapul.8 4 Az ilyen — általá­ban, de nem szükségszerűen — rokonok közötti barátság már a Meroving­kortól kezdve egyfajta véd- és dacszövetségként működött, és kiterjedt az élet szinte minden területére, magába foglalta a segítség és a támogatás minden le­hetséges formáját, sőt elvileg át lehetett örökíteni a leszármazókra is.8 5 Az And­rás és Béla között fennálló viszony tehát — noha az ország feletti hatalmukat és felelősségüket kétharmad-egyharmad arányban osztották meg — a családon belüli egyenlőségen nyugodott. Hasonló jelenségeket figyelhetünk meg a Pre­myslidák és Piastok hatalmi gyakorlatában is. Ismét érdemes felidézni I. Bre­tislav fejedelem végrendeletét, mellyel a haldokló fejedelem véget akart vetni a prágai fejedelmi trónért folytatott harcoknak, kimondva, hogy azt mindig a leg­idősebb férfiutód örökli, az összes többi családtagot alárendelve az elsőszülött uralmának.8 6 Bár a rendelet mondanivalójának megítélésében máig nem szüle­tett meg a szakmai konszenzus,8 7 a 1125 előtt lejegyzett történetből egyértel­műen kiderül, hogy a végrendelet életbeléptetéséig az egy atyától származó fér­fiutódok elvileg egyenlőséget élveztek a családon belül. Hasonló tendencia fi­gyelhető meg a Piastok Lengyelországában is. Gallus Anonymus krónikája utó­lag, és III. Boleslaw javára elfogultan tárgyalja az eseményeket, így Zbigniew csak 1112 után bekövetkezett tragédiáját rendre megelőlegezi a krónika koráb-82 „Unde posteri sibi caveant vei présentes, ne sint in regno pares dissidentes." - Galli Ano­nyui chronicae et gesta ducum sive principum Polonorum, i. m. II. c. 36, 105. 83 Vö.: Wolfgang Fritze: Die Fränkische Schwurfreundschaft der Merowingerzeit. Ihr Wesen und ihre politische Funktion. Zeitschrift für Savigny-Stiftung. Germanistische Abteilung. 71. (1954) 74-125. 84 „Quid est amicitia - aequalitas amicorum." - Alcuinus: De dialectica. Patrologia Latina, ed. J. R Migne, 101., 978. 85 A 10. és 11. század viszonyaira nézve számos példával és a korábbi szakirodalom ismertetésével együtt 1.: Gerd Althoff:: Verwandte, Freunde und Getreue. Zum politischen Stellenwert der Gruppen­bildungen im frühen Mittelalter. Darmstadt 1990. 86-87. 86 Cosmae Pragensis Chronica Boemorum i. m. II. c. 12. 102. 87 Összefoglalóan, a régebbi irodalommal együtt 1.: Zemlicka, J.: Cechy v dobé knízecí i. m. 73.; Wihoda, M.: Morava v dobé knízecí i. m. 115.

Next

/
Oldalképek
Tartalom