Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Egy barátság vége - Álmos 1106. évi alávetése és az Árpádok korai dinasztikus konfliktusai II/381
AZ ÁRPÁDOK KORAI DINASZTIKUS KONFLIKTUSAI 387 alatti értelmezésére. Történetírásunkban Györffy György úgy interpretálta Kálmán tettét, hogy a királynak nem volt szüksége a vezeklésre, hiszen Almos sorozatos akciói miatt már volt ideje mindent megfontolni és meggondolni, és az országnagyok felmentését is megszerezhette. Példaképe Szent István volt, aki megvakíttatta Vazult, és az utókor felmentést adott tettére.2 3 Ezzel a megállapítással szemben azonban kritikával lehet élni. A megvakítás közismerten bevett büntetési módszernek számított a középkorban, és a körülményektől függően nem is számított jogtalan büntetési eszköznek.2 4 Mindazonáltal társadalmi megítélése tekintetében nem volt teljesen közömbös, hogy az uralkodók alattvalóikkal, vagy családtagjaikkal szemben nyúltak-e hozzá.2 5 A megvakítás alkalmazása a közvetlen családtagokkal szemben már a 9. században is visszatetszést és megütközést keltett, amiért az akár jogos büntetést kiszabó uralkodók is vezekelni voltak kénytelenek, és tettük nyilvános magyarázatra szorult. Jellemző példa erre Jámbor Lajos 823. évi vezeklése, amelyet rokona, Bemard megvakíttatása miatt kellett elvégeznie. Prágai Kosmas leírásából ismerjük Oldrich és Jaromir, II. Boleslav fejedelem két fiának történetét, akik közül Oldrich megvakította már korábban kasztrált fivérét, ezzel végleg alkalmatlanná téve az uralkodásra.26 Kosmas, aki a 12. század elején egyébként is nagyon óvatosan ítélte meg a cseh fejedelmek korábbi trónharcait, nem foglalt egyértelműen állást a megvakítás jogossága vagy jogtalansága kérdésében. Ám egyrészt egyértelműen elítélte Oldrichot, mert többnejűségben élt,27 másrészt pedig a bűnbánatot sem a megvakítás, sem más tekintetben nem gyakorló fejedelemmel kapcsolatban megjegyezte, hogy feleségétől annak terméketlensége {propter infertilitatem coniugis) miatt nem született gyermeke, s ezért egy Bozena nevű ágyasával nemzett gyermeket.28 Az ügy pikantériája, hogy Oldrich e törvénytelen kapcsolatából született fiától, I. Bretislavtól származott az összes későbbi Premyslida fejedelem. Feltehető, hogy a testvérek közötti konfliktusokra Szent Vencel jól ismert története miatt igen érzékeny Kosmas egyfajta büntetést látott Oldrich feleségének terméketlenségében.29 Arra, hogy a közvetlen rokonok 23 Magyarország története i.m. I./2. 959. 24A megvakítással kapcsolatban összefoglalóan 1.: Genovena Bührer-Thierry: „Just Anger or Vengeful Anger"? The Punishment of Blinding in the Early Medieval West. In: Anger's Past. The Social Uses o fan Emotion in the Middle Ages. Ed. Barbara H. Rosenwein. Ithaka-London 1997. 75-91., különösen 79.; Zbigniew Dalcwski: Ritual and Politics. Writing of a Dynastic Conflict in Medieval Poland. (East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 450-1450 3. Ed. Florin Curta). Leiden-Boston 2008. 145-156. 25 A legjellemzőbb esetek összegyűjtését 1.: Dalewski, Z.: Ritual and Politics i. m. 150-153. 26 „Postera luce dux Oldaricus intrat urbem Pragam et isdem familiaribus inimicis, de quibus supra retulimus, fraudulenter suggerentibus fratrem suum Iaromir tercia die privat lumine." -Cosmae Pragensis Chronica Boemorum. Ed. Bertold Bretholz. Momumenta Germaniae Historica. Scriptores Rerum Germanicarum (a továbbiakban: MGH SRG). N. s. 2. Berlin 1923. I. c. 36. 65. 27 „...quia tunc temporis, prout cuique piacúit binas vei trinas coniuges habere licuit, nec nefas fuit viro rapere alterius uxorem et uxori alterius nubere marito" - Cosmae Pragensis Chronica Boemorum i. m. I. c. 36. 65. 28 Cosmae Pragensis Chronica Boemorum i. m. I. c. 36. 65. 29 „Quia vero ab origine mundi, et ab initio Romani imperii, et usque ad haec tempóra fuerit fratrum gratia rara, testantur nobis exempla rata. Nam Cain et Abel, Romulus et Remus, et mei atavi Bolezlaus et sanctus Wencezlaus, si spectes quid fecerint fratres bini, quid facturi sunt quini?" - Cosmae Pragensis Chronica Boemorum, i. m. II. c. 13. 102.
