Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Egy barátság vége - Álmos 1106. évi alávetése és az Árpádok korai dinasztikus konfliktusai II/381
388 BAGI DÁNIEL megvakítását nem lehetett következmények nélkül véghezvinni, vagy megtétele legalábbis komoly magyarázatra szorult, éppen a Györffy György által említett III. Boleslaw lengyel fejedelmet lehet felhozni további ellenpéldaként.30 Boleslaw Zbigniew nevű testvérével folytatott trónharca legalább olyan hosszú előtörténetre tekintett vissza, mint Kálmán és Almos vetekedése, és ha volt valaki, akinek lett volna bőségesen ideje megfontolni, hogy megvakítsa-e fivérét, az éppen ő volt. Azonban annak ellenére, hogy III. Boleslaw mind maga, mind a közjó szempontjából jogosnak és szükségesnek tekintette a Zbigniewet sújtó büntetést, nemcsak vezekelni volt kénytelen, hanem környezetének magyarázatot is kellett adnia tettére. Ezért a Gallus Anonymusként ismert udvari történetírója az egész Piast-dinasztia történetébe ágyazva mutatta be, miért kellett úgy végződnie a történetnek, hogy Boleslaw egyeduralomra jutott, Zbigniew pedig vakságra. Zbigniew megvakítása mindenesetre nem csak Krakkóban kavart indulatokat. Prágai Kosmas elbeszélése szerint I. Vladislav fejedelem 1113 körül elfogatta Ottó nevű testvérét, tanácsadói pedig azt javasolták, hogy vakíttassa meg. Vladislav azonban — legalábbis Kosmas előadásában — határozottan elutasította ezt, arra hivatkozva, hogy soha nem lesz hasonlatos III. Boleslaw lengyel fejedelemhez, aki eskü alatt hazahívta Zbigniewet, majd harmadnapra megvakíttatta.31 A Kosmas által vázolt történet persze elválaszthatatlan néhány fontos momentumtól. Megítélésekor figyelembe kell venni a Piastok és a Premyslidák nem éppen zökkenőmentes viszonyát, III. Boleslaw I. Vladislav ellen folytatott hadjáratát, illetve a példázat igazi célját. A cseh fejedelem ugyanis rögtön a megvakítás alkalmazásának kizárása után biztosította tanácsadóit arról, hogy bár nem akar örök vitát fivérével, mégis megbünteti, hogy a büntetés révén ő és örökösei is megtanulják, hogy Morvaország és uralkodói mindig a cseh fejedelmek uralma alatt állnak.32 A krónikában megőrzött jelenet tehát leginkább ahhoz, a Premyslida-ház tagjai között 1055-től, I. Bretislav végrendeletétől folyó vitához akart érveket szolgáltatni, hogy van-e joghatóságuk a prágai fejedelmeknek a morvaországi részfejedelmek felett, vagy nem.3 3 Azonban még ha figyelembe vesszük is, mi volt Kosmas tényleges célja a történet előadásával, világosan kiderül a jelenetből, hogy a kortársak nem tekintették követendő eljárásnak Zbigniew megvakítását. Mindennek alapján okkal feltételezhető, hogy Almos megvakítása sem maradhatott következmények nélkül. Vélelmezhető továbbá, hogy a büntetés jogosságának alátámasztásához a krónikakompozíció 147. fejezetében leírtakat lehetett döntő érvéként bemutatni. 30 Magyarország története i.m. I./2. 959. 31 „Nequaquam, inquit, assimilabor duci Poloniensi Bolezlao, qui fratrem suum Izbigneu sub f dei sacramentis advocavit dolis et eum tercia die privavit oculis." - Cosmae Pragensis Chronica Boemorum i. m. III. c. 34. 205.: 32 „Ego autem nolo cum fratre meo perpetuas inire discordias, sed volo castigare eum, ut castigatus resipiscat et cognoscat atque sui posteri discant, quod terra Moravia et eius dominatores semper Boemorum principis sint sub potestate..." - Cosmae Pragensis Chronica Boemorum i. m. III. c. 34. 205. 33 Wihoda, M.: Morava w dobé knízeci i. m. 114-115.; Zemlicka, J.: Cechy v dobé knízecí i.m. 69-72.
