Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Bagi Dániel: Egy barátság vége - Álmos 1106. évi alávetése és az Árpádok korai dinasztikus konfliktusai II/381

386 BAGI DÁNIEL lyet megegyezés (pactum) útján kívántak elérni a felek.19

A megegyezés folyamata nem mellőzhette a szükségszerű rituális vagy ceremoniális elemeket sem, melyek számtalan esetben köszönnek vissza 9-12. századi elbeszélő forrásokban. Ezek közt ott szerepelt a megérkezés (adventus), a fogadás (receptio), az eskü (iuramentum), a megbékélés (reconciliatio), a megadás és alávetés (deditio vagy submissio), illetve az elégtétel megadása (satisfactio), valamint az egymásnak adott ajándékok (munera), sőt, nem egy esetben a felek megalázkodása (humiliatio).2

0

A forrásokban olvasható színpadias jelenetek persze nem szükségszerűen a valós eseményeket tükrözték. A középkori elbeszélő forrásokkal kapcsolatban már régóta ismert, hogy egy felettébb szűk kör számára íródtak. Ám ez a szűk, jellemzően püspökökből álló befogadó közönség a politikailag és kulturálisan is legbefolyásosabb eliteket képviselte, így a szövegek mondanivalójának hatása fordított arányban áll olvasótáboruk számával.2

1

Talán túlzás nélkül állítható tehát, hogy a középkori dinasztikus és egyéb hatalmi konfliktusokat megörökítő kútfők olyan, a kor jog- és világfelfogásának megfelelő nyelven íródtak, amelyet mindenekelőtt ez a kisszámú, ám annál műveltebb és befolyásosabb olvasóközönség értett, és olyan tartalmi elemekkel, amelyek az egyes művek megrendelői és olvasói számára érthető formában nyújtottak megoldásijavaslatokat a konfliktusok értelmezésére és lezárására. így az egyes történeteknek egy jól kimunkált érvrendszert is tartalmaznia kellett. Az érvelés stratégiájának alapját persze a fent már említett, sematikus alapvonások képezték. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb történet már az események lezárulta után, azaz az egyik fél győzelmét követően került lejegyzésre. Ez szükségszerűen vonta maga után, hogy a sztereotip nyelvi-stilisztikai toposzokat nem egyszer hozzá kellett igazítani az aktuális esetekhez. Ez azonban nem ritkán szükségessé tette, hogy a szerzők a szituáció által megkövetelt kisebbnagyobb mértékben megváltoztassák a szövegek sematikus részleteit.2

2 Álmos megvakítása és következményei A fent elmondottaknak azért is van jelentősége, mert a jelen munka szempontjából döntő kérdésként merül fel, hogy volt-e, lehetett-e valamilyen visszamenőleges hatása Álmos és Béla megvakításának az Árpád-házi királyok és fejedelmek 11. századi trónviszályainak későbbi, ám még a Kálmán-ág uralma 19 Gerd Althoff: Königsherrschaft und Konfliktbewältigung im 10-11. Jh. Frühmittelalterliche Studien 23. (1989) 265-290.; Uö: Amicitiae und pacta: Bündnis, Einung, Politik und Gebetsdenken im beginnenden 10. Jahrhundert. (MGH Schriften 37.) Hannover 1992.; L. még: Verona Epp: Amicida. Zur Geschichte personaler, sozialer, politischer und geistlicher Beziehungen im frühen Mittelalter. Stuttgart 1999. 20

A hatalom „színrevitelével", a hatalomgyakorláshoz kötődő rituális és ceremoniális elemekkel, illetve ezek historiográfiai vonzataival kapcsolatos irodalmat teljes terjedelmében felaorolni lehetetlen. A legfontosabb, metodikai alapvetéseket is tartalmazó művek közül lásd: Gerd Althoff: Die Macht der Rituale. Symbolik und Herrschaft im Mittelalter. Darmstadt 2003.; Claudia Garnier: Die Kultur der Bitte. Darmstadt 2008. 21

Vö. Veszprémy László: Árpád-kori elbeszélő forrásaink (11-13. század) nyugat-európai kapcsolatai. MTA doktori értekezés. Budapest 2009. 22 Althoff, G.: Macht der Rituale i. m. 68.