Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
AZ 1458-1459. ESZTENDŐK KRÓNIKÁJÁHOZ. 365 egyezés Frigyessel és a Felső Részek pacifikálása, talán lett volna forrás.119 Ugyanakkor Bosznia legalább részlegesen védelmet nyújtott volna, ha nem is Horvátország, de Szlavónia számára, amint erre éppen az 1458 őszén Bosznia felől végrehajtott pusztító oszmán betörés figyelmeztetett.12 0 A terv eszerint nem nélkülözte a racionalitást, de nem vágott egybe Szilágyi Mihály elképzeléseivel. A velencei követ jelentései alapján ugyanis világos, hogy a volt kormányzó tovább folytatta az alkudozást a szerb despota udvarával, mégpedig a fél évvel korábbi alapon: a despota átadja neki Szendrőt, cserébe megkapja a magyarországi Brankovics birtokokat, majd, amint Szilágyi visszaszerezte Szerbiát, újra cserélnek.12 1 Ebben a helyzetben Mátyásnak, amennyiben meg akarta őrizni cselekvési szabadságát, és eltökélte magát a bosnyák megoldás mellett, nem maradt más megoldása, mint lefogatni nagybátyját. Aligha véletlen, hogy a fogságba vetésről a bosnyák követek érkezése után értesülünk; nem arról volt tehát szó, hogy Szilágyi akár Garaival, akár Újlakival, esetleg mindkettővet összefogva valamiféle „puccsra"12 2 készült volna. Ilyesminek, tegyük hozzá, nincs is nyoma a forrásainkban. Sajnos a Szilágyi lefogatását követő eseményeket illetően még több a bizonytalanság, mint korábban. Miután nagybátyját Világosváron őrizet alá helyezte, Mátyás Miklós napjára országgyűlést hirdetett Szegedre. Tekintve, hogy a bárók és a főpapok többsége, továbbá a nemesség jelentős része már a király táborában volt, feltehetően csak a hadjáratra nem mozgósított megyék és a városok meghívása volt napirenden.12 3 A király a gyűlés összehívását három (illetőleg négy) dologgal indokolta: a bosnyák király várható Szegedre jövetelével, a császárhoz a korona ügyében küldött követek visszatértével, akik meghozták Frigyes válaszát, továbbá az oszmánokkal, valamint az ország más ellenségeivel szembeni küzdelemben beállott változásokkal. Mindeme problémák megoldása, írta Mátyás a bártfaiaknak, a városok és pecsétjeik nélkül nem lehetséges.12 4 Ezért megparancsolta nekik, ahogy nyilván a többi városnak is, hogy pecsétjüket megbízható polgártársaik őrizete alatt küldjék Szegedre. Az egyértelmű, hogy sem az oszmánok, sem a Felső Részeken állomásozó „csehek" ügyében hozandó intézkedések nem indokolták a városok pecsétjeinekjelenlétét. Sokkal inkább a koronával kapcsolatos döntés, de hogy pontosan miként, legfeljebb találgathatjuk. A dolognak nem szoktak különösebb jelentőséget tulajdonítani, pedig minden bizonnyal kulcsfontosságú kérdésről van szó. Hogy a Vitéz vezette küldöttség áttörést ért el a Szentkorona ügyében, egyér-119 Talán elegendő ebből a szempontból arra emlékeztetni, hogy Jajca még a teljes magyar határvédelem összeomlása után is képes volt kitartani egy darabig. 120 MDE I. 37. 121 MDE I. 35.; „pur persevera la pratica cum el signor despoto, cioe quelli volle mettere in mano Simedro dandoli contra cambio in Hungaria et ottenuta la Servia restituirle pro al prefato despoto" - uo. 37. 122 Kubinyi A.: Mátyás i. m. 48. Fraknói (Szilágyi i. m. 96.) helyesen értékelte a bosnyák szövetségjelentőségét, de ő is a július 26-i liga megújításában látta Szilágyi fogságba vetésének fő okát. 123 A fennmaradt meghívók: DRH II. 107. 124 „que sine vobis et sigillo civitatis vestre ac certis aliis civitatibus et sigillis suis consummari nequeunt" - DF 213 738., kiadása: Kaprinai II. 117.
