Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig : az 1458-1459. esztendők krónikájához II/347
AZ 1458-1459. ESZTENDŐK KRÓNIKÁJÁHOZ. 357 ként Újlaki Miklós törvénytelen fivére, birtokait.5 7 Valamikor ugyanebben az időben, április második hetében, megegyezésre lépett Lázár despota özvegyével: három fontos végvár, Szentlászlóvár, Keve és Galambóc átadásáért neki ígérte a Hunyadi birtokoknak azt a részét, amely 1444-ben Brankovics Györgytől került Hunyadi János kezére.5 8 Az egyezmény ratifikálása érdekében két szerb követ ment Budára, ahol Mátyás és a bárók valóban megerősítették azt.5 9 A velencei követ állítását igazolja, hogy Szilágyi Erzsébet egy hónappal későbbi tiltakozásában maga is egyértelműen utalt arra, hogy Mátyás hozzájárult a nagybátyja által kötött megállapodáshoz.6 0 Azt, hogy a szerbek is komolyan gondolták a megállapodást, bizonyítja a tény, hogy amikor május elején az oszmán sereg megjelent Galambóc alatt, a várnagyok megtagadták annak átadását, mire a támadók továbbvonultak.6 1 A szerződés ratifikálása után került sor Mátyás rövid fehérvári kiruccanására. Innen, mint láttuk, visszatért Budára, minden bizonnyal azért, mert híre jött, hogy az oszmánok elfoglalták a Nándorfehérvártól két magyar mérföldre lévő Zsarnó várát, és Szilágyi segítséget kért.6 2 Mátyás végül nem ment Szegedre,6 3 hanem maradt Budán, ahol június 23-án édesanyja, Szilágyi Erzsébet tiltakozott a megállapodás ellen, amelyet a tulajdon fivére kötött a szerb despotával, és amelyhez, mint láttuk, Mátyás és a királyi tanács is hozzájárult.6 4 Tekintettel arra, hogy a tiltakozás egyik példányát a mai napig Belgrádban őrzik,6 5 feltehető, hogy azt még a szerb követek 57 „quäle abbate e fratello naturale del magnifico Nicoiao vaivoda" - MDE I. 19. Sajnos nem tudjuk, ki volt ekkor a péterváradi apát, pedig a kérdés, az Újlaki-rokonság fényében, fontosnak tűnik. Korábban Buzlai Bertalan szerepel mint péterváradi kommendátor, míg 1457 körül egy bizonyos Imre. Bertalan 1457-ben már felhévízi prépost, ami nem zárja ki, hogy a péterváradi apátságot is megtartotta. Figyelemre méltó, hogy 1449-ben az apátságot Garai László és Újlaki Miklós javaslatára ruházta V Miklós pápa Buzlai Bertalanra, mégpedig hét éves időtartamra. A dolgot bonyolítja, hogy Buzlai Bertalannak fennmaradt a sírköve, amelyen Gergelylaki Sandrin fia Márton fiaként szerepel. A Buzlaiak leszármazásának problémáját nem tekintem megoldottnak, de azt itt, mint a témához közvetlenül nem tartozó kérdést megkerülve, érdemes leszögezni, hogy Újlaki Miklós és Bertalan prépost közeli rokonsága választ adna egyrészt a Buzlaiak, főleg László rendkívül szoros kötődésére Újlakihoz, másrészt a család kétségkívül hosszú megszakításokkal tarkított bárói karrierjére. L. Kubinyi András: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén. In: Művészettörténet - Műemlékvédelem. Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993. 269-283., főleg 269-272. Ferenc L. Hervay: Repertórium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Roma 1984. 137., 139. 58 MDE I. 19. A forrás csak annyit említ, hogy Szilágyi „nemrég megszerezte a néhai despota három várát" (ha obtenuto novamente tre castelle del quondam despoto), Szentlászlóvárat, Kévét és Galambócot, de az események további menete kétségtelenné teszi, hogy az erősségek átadása a despota özvegyével kötött megállapodás része volt. A másik forrásunk (uo. 28.) csak Galambócot említi. 59 „dele quai conventione qui sono venuti doe ambassadori de dicti Servi, et cussi hano obtenuto da questo signor re et baroni predicta confirmatione" - MDE I. 28. 60 [Szilágyi] „super talibus suis collacionibus et donacionibus a predicto domino Mathia rege consensum, assensum et confirmacionem suarum disposicionum pro ipsis despoto et domina impetrasset et optinuisset" - DL 37 638. 61 MDE I. 25. 62 MDE I. 32-33. 63 Helyette Carvajal legátus ment Szegedre, és úgy állapodott meg Szilágyival, hogy a törökök elleni hadjáratot elhalasztják. Fraknói Vf: Szilágyi i. m. 85. 64 L. feljebb az 59. jegyzetet. 65 DF 287 453.
