Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gulyás László Szabolcs: Megjegyzések az északkelet-magyarországi mezővárosok középkori fejlődésének jellemzőihez II/317
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI MEZŐVÁROSOK KÖZÉPKORI FEJLŐDÉSE 337 közepétől a szepesi káptalan birtokában lévő zempléni Liszka még ennél is erőteljesebb szőlőtermelő jelleggel rendelkezett. Bár itt is offlciális felügyelte a polgárok mindennapi életét, részben a földesúrtól való viszonylag nagy távolság miatt, részben pedig az intenzív szőlőbirtok-forgalom következtében a liszkaiak széles önkormányzati szabadsággal rendelkeztek. Ebben az is szerepet játszott, hogy a földesúr általában helyi polgárokat tett meg tiszttartóvá a településen.8 4 Egyházi földesuraink láthatólag nem mondtak le tehát egykönnyen mezővárosaik birtokjogáról, s a lakosság feletti jogaikon is szigorúan őrködtek. Az igazán fontos következtetés azonban az, hogy — noha vannak régiónkon kívüli fejlett településtípust képviselő kivételek, például Mohács, vagy Cegléd — térségünk vizsgálata alapján is látható, hogy az egyházi földesuraság nem csupán a városi, de a mezővárosi fejlődésben sem játszott főszerepet. Az egyházi birtokú mezővárosok száma igen alacsony volt, s amennyiben ezek a települések nem rendelkeztek valamilyen speciális gazdasági jellegzetességgel, például bányavárosi léttel, vagy monokultúrás szőlőtermeléssel, esetleg nem kaptak valamilyen komolyabb igazgatási, így például hiteleshelyi funkciót, akkor fejlődési lehetőségeik eleve behatároltak lehettek. Áttekintésünk végére érve úgy gondoljuk, kellőképpen érzékelhető, hogy attól függően, hogy milyen birtokban voltak az egyes települések a mezővárossá fejlődés megindulásakor, más lehetőségekkel rendelkeztek és eltérő pályákat futhattak be. A különbségek máshogy is megfoghatóak: a különböző, sajátos típust képviselő oppidumokra használt terminológiában is adatolni lehet ugyanis bizonyos eltéréseket. Ha azt próbáljuk például megvizsgálni, hogy mikor terjedt el az oppidum kifejezés használata a térségünkben elhelyezkedő mezővárosainkkal kapcsolatosan, nagyobb ívű összefüggéseket is felfedezhetünk. Az alábbi táblázatban a Függelék adatsora alapján hét időmetszetben ábrázoljuk a mezővárosainkra alkalmazott oppidum és civitas szó első megjelenését (utóbbival kapcsolatosan is mindig az első említést vesszük csak figyelembe!). Oppidum eredete Terminológia -1330 1331-1360 1361-1390 1391-1420 1421-1450 1451-1480 1480-1526 Össze sen Magán civitas 3 2 5 2 . 2 14 Magán oppidum 1 . 19 18 25 13 76 Királyi civitas 3 7 4 1 6 . . 21 Királyi oppidum -1 3 6 19 9 1 39 Egyházi civitas 1 --1 1 --3 Egyházi oppidum --5 . 3 1 9 Összesen civitas 4 10 6 7 9 . 2 38 Összesen oppidum -2 3 30 37 37 15 124 Az első megemlítendő dolog, ami rögtön szemet szúr, a civitas szó használati gyakoriságával áll összefüggésben. A magántulajdonú eredettel bíró 76 me-84 Gulyás L. Sz.: A mezővárosi önkormányzat i. m. 32-33. Ilyen, jobbágyi származású officiális jelenik meg az 1470-es évektől több alkalommal is. Uo. 302. jegyzet.
