Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉS ERDÉLY JÖVŐJE, 1913-1918 27 átvinni a lelkekbe, hogy csak egy sikeres út van, s ez az Erdélyi Szövetségen keresztül vezet".76 Az Erdélyi Szövetség és Erdély, vagyis inkább az igazi erdélyi politika azonosítása köszön vissza abból is, amikor 1918 májusában, a választójogi törvényjavaslat kapcsán kirobbant kormányválság közepette írja Apáthynak, hogy az Ugrón vezette királyi biztosság tisztviselőjeként csak akkor marad meg hivatalában, ha nem következik be politikai változás, hiszen a szövetség is a Tisza-ellenes politikai erőkkel akar együttműködni. Egészen addig megy, hogy kijelenti: a királyi biztosság egyedüli ereje az Erdélyi Szövetség.7 7 Vákár megy a legmesszebb Magyarország és Erdély viszonyának meghatározásában is. Nem egyszerűen azt állítja, hogy a magyar érdek régóta inkább csak (Budapestről nézve) a Királyhágón inneni érdeket jelent és ez rendszerint az erdélyi érdek rovására érvényesül. Azt is kijelenti, hogy bár ő magyar, de azért természetesen elsődlegesen erdélyi.7 8 Az erdélyi érdek érvényesülésének pedig nem egyéb lenne a feltétele, mint a pártpolitikától mentes egység Erdélyen belül. A pártpolitikai ellentéteknek, véleménye szerint meg kellene szűnnie a Erdély határánál.7 9 Erdélynek saját, erdélyi politikai vezetőre és saját politikai intézményrendszerre van szüksége - folytatja a gondolatmenetet. Ez nem veszélyeztetné a magyar egységet, hiszen a törvények mellett azt az összetartozás érzése biztosítja, ami történelmileg is éppen akkor volt a legerősebb, amikor Erdély, különállóan is, virágzott. Végső konklúziója talán még meglepőbb: Erdély, „Magyarország Kaliforniája", a „magyar Belgium" képes eltartani önmagát, és ha ez végre sikerül, akkor meg is szűnhetnek majd külön politikai intézményei.8 0 Ez a következtetés egyértelműen előfutára egy néhány hónappal későbbi gondolatnak, amelyben meg is fordítja Magyarország és Erdély viszonyát. Magyarország nem élhet Erdély nélkül, mert Erdély mindennek a kútforrása, Magyarország mentsvára, évszázados értékei Magyarország gazdasági életének karbantartására hivatottak.8 1 Ami korábban csak a jövőre vonatkozott és inkább csak Erdély gyámkodástól való mentességét jelentette, itt már ellenkezőjére fordul. Erdély értékei jelentik Magyarország felemelkedésének a kulcsát is. A „nagypolitikus" az Erdélyi Szövetségen belül egyértelműen Bethlen István. Erdélyi kötődései, az erdélyi problémák kiemeltként való kezelése nem akadályozza meg sem abban, hogy többre törjön, mint a regionális vezető személyiség szerepe, sem abban, hogy adott esetben kompromisszumokat kössön és vállaljon fel. Bethlen számára az Erdélyi Szövetség ebben az értelemben, de csak ebben az értelemben ugródeszka. A lobbi-csoport az országos politikai nyomásgyakorlás eszköze is. Ezzel együtt, noha Bethlen egyre inkább országos 76 Vákár R Artúr Apáthy Istvánnak, kelet nélkül, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 254. f. 77 Vákár R Artúr Apáthy Istvánnak, Marosvásárhely, 1918. májusa, OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 232. f. 78 Vákár R Artúr Apáthy Istvánnak, Budapest, 1917. november 1., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 197. f. 79 Vákár P. Artúr: „Erdély minisztere". Gyergyószentmiklósi Lap, 1917. május 19. OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1673. 80 Uo. 81 Vákár R Artúr Apáthy Istvánnak, Marosvásárhely, 1918. április 25., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 229. f.
