Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3

28 EGRY GÁBOR politikussá lesz a világháború idején, az általa azonosított problémák vagy erdélyi problémák (földbirtok-politika), vagy erdélyi magyar nézőpontból szemlélt problémák (választójog). Ráadásul ő az, aki egyre megkerülhetetlenebb az anyagi vagy intézményes erőforrásokhoz való hozzáférést illetően is. Jelentőségét illusztrálja, hogy 1912-ben, amikor a kormány a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségén (Altruista Bank) keresztül titkos hitelprogramot indított bajba jutott erdélyi középbirtokok megmentésére a hitelekről döntő informális bizottság vezetőjévé Bethlent delegálták.8

2 Ugyanakkor Bethlen az a szövetségen belül, aki a legközelebb kerül a Nemzeti Munkapárthoz, ami sok esetben gyanakvást kelt budapesti politikai manőverei iránt is. Vákár, aki kezdetben az ő kormánybiztosságának lelkes híve 1918 februárjára már úgy látja, hogy a gróf lényegében elárulta az Erdélyi Szövetséget, és a választójog kapcsán elfoglalt álláspontjával szembe megy azzal.8

3 A szövetség egyben tartása a növekvő feszültségek közepette leginkább az egyre inkább központi figurává váló Apáthy Istvánnak köszönhető, aki egymaga testesíti meg az országos politikai ambíciókat nem tápláló, tudományos pályája iránt is elkötelezett, de közéleti szerepet vállaló, kiterjedt kapcsolatrendszerét és tekintélyét az ügy szolgálatába állító „pók" figuráját. Apáthy lesz a szövetség szervezésének lelke és irányítója. Mindez persze érthető, hiszen ő a vidéki szerveztek bázisát adó Függetlenségi Párt erdélyi kulcsfigurája, aki Károlyi bizalmasa, és ugyanakkor elismerik a párt más vezetői is, ráadásul képes kompromisszumra Bethlennel is. Apáthy tekintélye akkora volt, hogy például Benedek Zoltán, Háromszék vármegye tiszti főorvosa egyenesen hozzá fordult, amikor hírét vette az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország közti spai egyezménynek. Benedek, hivatkozva arra, hogy 1905-ben Apáthy segítségével szervezte meg az Új Pártot a nagyajtai járásban, felvilágosítást kér, hogy mi következik ezután? Vajon ezután már Németország is „kizsákmányolható hajónak tekinti Magyarországot?"8

4

Ismeretlenek is úgy gondolták, hogy Apáthynak komoly befolyása van. Dr. Gámán József Kassáról 1918 márciusában fordult hozzá, bepanaszolva a német hadvezetőséget. Gámán számára az jelentett problémát, hogy a 174. számú, Közép- és Kelet-Európa nemzetiségeit bemutató Kriegskarte szerint a románok a Tiszáig és Galíciáig többséget alkotnak, kivéve a Székelyföld kis szigetét. Gámán azt várta, hogy Apáthy tegyen valamit, esetleg a kormány és a sajtó szólaljon meg az ügyben.85 82

MOL K 437 TESZK 1928. 9. csomó 1. tétel 1-3. f. Abrudbányai Ede levele. 83

Vákár P Artúr Apáthy Istvánnak, Budapest, 1918. február 4., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 186. f.; Marosvásárhely, 1918. február 11., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 188. f. 84

Bánffy egykori híveinek nyilván azért okozott problémát a vámunió bevezetéséről szóló egyezmény, mert egykori vezérük az Új Párt megalakításakor még azt az álláspontot képviselte, hogy valójában a Monarchián belül Magyarország Németország valóban megbízható szövetségese, nem a széttagolt, politikailag szétforgácsolódott és instabil Ausztria. Benedek Zoltán Apáthy Istvánhoz, Sepsiszentgyörgy, 1918. május 18., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456., 234. f.; 85

Gámán számára az is megrázkódtatást okozott, hogy a német hadvezetőség térképén minden helységnevet németül írtak, holott ezt, mint jelzi, országos törvény is tiltja. Dr. Gámán József Apáthy Istvánhoz, Kassa, 1918. március 9., OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 2456. 214. f.;