Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Gesta eorum digna aeternitate laudis : közös motívumok Geoffrey of Monmouth és P. mester regényes gestáiban II/279
TANULMÁNYOK Bácsatyai Dániel GESTA EORUM DIGNA AETERNITATE LAUDIS (Közös motívumok Geoffrey of Monmouth és P. mester regényes gestáiban) Régóta ismert, hogy E mester regényes gestáját1 szoros szálak fűzik a nyugat-európai latin nyelvű világi irodalomhoz, különösen a 12. századi felsőfokú iskolai oktatási anyag szerves részeként számon tartott Trója- és Sándor-regényekhez. A Gesta Hungarorum prologusáhan maga Anonymus dicsekszik el azzal, hogy átdolgozta Dares Phrygius népszerű Trója-regényét, s Kapitánfíy István bebizonyította, hogy Névtelenünk egy másik középkori Trója-történetet, az Excidium Troiaet is haszonnal forgatta.2 A Trója-regények mellett Anonymus hosszú bekezdéseket kölcsönzött a Nagy Sándor hódításait elbeszélő História de preliisből is.3 A hazai kutatás az 1930-as években figyelt fel E mester egy másik lehetséges nyugati latin nyelvű olvasmányára, az angliai Geoffrey of Monmouth (ti 155 előtt) História regum Britanniae4 címen ismert gestájára.5 A brit hőskorszakot 1 A Gesta Hungarorum szövegét Jakubovich Emil kiadása szerint idézem: Scriptores rerum Hungaricum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapestini 1937-1938. (Reprint kiadása Szovák Kornél és Veszprémy László jegyzeteivel: Nap Kiadó, Bp. 1999) (a továbbiakban SRH) I. 33-117. Hasznonnal forgattam az újabb kiadásokat is: Die Gesta Hungarorum des anonymen Notars. (Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte). Eds. Gabriel Silagi - Veszprémy László. Ungarns Geschichtsschreiber 4. Sigmaringen 1991; Anonymous, Notary of King Béla, The Deeds of the Hungarians, Master Roger's Epistle to the Sorrowful Lament about the Destruction of Hungary by the Tartars. Eds. János M. Bak - Martyn Rady - László Veszprémy. Central Europeran Medieval Texts 5. Bp-New York 2010. 2 Kapitánffy István: Anonymus és az Excidium Troiae. Irodalomtörténeti Közlemények 75. (1971) 726-729. (Újraközölve: Uő: Hungarobyzantina. Bizánc és a görögség középkori magyarországi forrásokban. Szerk. Farkas Zoltán - Mayer Gyula. Bp. 2003, 194-203.) 3 A kutatástörténet legutóbbi összefoglalóját 1. Thoroczkay Gábor: Anonymus latin nyelvű külföldi forrásai. Turul 72. (1999) 108-117. 4 Az idézetekhez Neil Wright 1984-es kiadását vettem alapul: The História regum Britannie of Geoffrey of Monmouth I: Bern, Burgerbibliothek, MS. 568. Ed. Neil Wright. Cambridge 1984. (A továbbiakban HRB.) Korábbi kritikai kiadásai: La légende Arthurienne: études et documents I—III. Ed. Edmond Farai. Paris 1929. (a továbbiakban La légende Arthurienne) III. 64-303; The História regum Britannie of Geoffrey of Monmouth with contributions to the study of its place in early British history. Ed. Acton Griscom. London 1929.; História regum Britanniae. A variant version edited from manuscripts. Ed. Jacob Hammer. Cambridge, MA 1951. 5 Talán nem véletlen, hogy magnum opusát maga a szerző Gesta Britonumként, s nem históriaként emlegeti utolsó művében, a Vita Merliniben. La légende Arthurienne III. 352. - A ma is ismert cím Jerome Commelin 1587-es heidelbergi kiadása óta terjedt el. A kiadó a mű első bekezdésének szövegéből származtatta az elnevezést („Cum mecum multa et de multis sepius animo revolvens in hystoriam regum Britannie inciderem..." - [HRB 1. §1]). A kéziratok a leggyakrabban História
