Századok – 2013
TÖRTÉNETI IRODALOM - Krisztián Bene: La Collaboration Militaire Française Dans La Seconde Guerre Mondiale (Ism.: Dávid Ferenc) I/252
252 TÖRTÉNETI IRODALOM felelőssége, de az esetek többségében nem bújhattak ki a döntés, tehát annak felelőssége alól, hogy mi hangozzék el. Bármennyire is behatóan elemezték a magyarországi politikai helyzetet, nem lehettek minden szempontból felkészülve. Többen hajlamosak voltak korábbi, hazai tapasztalataik, társadalmi helyzetük, származásuk alapján megítélni az eseményeket és a szereplőket. A kommentátorok egy részénél hézagosaknak bizonyultak a történelmi és a politikai ismeretek. Mindez nem változtathat azon, hogy a SZER 1956-os szereplése szerves és megkerülhetetlen részét képezte az eseményeknek, ami a történelmi kutatásoknak a jövőben az eddiginél jobban figyelembe kell venni. Az ENSZ különbizottságának jelentése szerint „ennek a rádióállomásnak Magyarországon számos hallgatója volt, akik a jelek szerint azért követték figyelemmel adásait, csakúgy mint a BBC-ét és más nyugati adóállomásokét, mert ezek megkönnyebbült fellélegzést szereztek attól az örökösen egy kaptafáról vett hírszolgálattól és a rendszer émelyítő dicsőítésétől, amiben folytonosan részük volt. A felkelés folyamán a Szabad Európa Rádió hangja, mint ezt a tanúk a Bizottsággal közölték 'igen biztató és rokonszenvező' volt. A hallgatóságnak ebből az lehetett az érzése, hogy a Szabad Európa Rádió segítséget ígér, 'bár semmi okot nem adott arra, hogy katonai segítséget várjanak.' A magyar hallgatóság beállítottságát ezekhez az adásokhoz talán legtalálóbban egy diák fejezte ki, mondván: 'ezek jelentették számunkra az egyetlen reménységet, így hát velük igyekeztünk magunkat vigasztalni.'" (A forradalom tanúi. Az Egyesült Nemzetek Szervezete különbizottságának jelentése az 1956-os magyar forradalomról, és szabadságharcról. Nemzetőr München, 1981. 47^48.) Az adások teljes szövegének gondozásával (a kötet 1270 oldal terjedelmű) a szakszerű előszót jegyző, az álneveket is feloldó névmutatót készítő szerkesztő kiváló munkát végzett. Szabó A. Ferenc Krisztián Bene LA COLLABORATION MILITAIRE FRANÇAISE DANS LA SECONDE GUERRE MONDIALE Éditions Codex. Talmont St. Hilaire 2012. 592 o. FRANCIA KATONAI KOLLABORIZÁCIÓ A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A francia történetírás adósságát rendezte egy közelmúltban megjelent történeti szakmunka, ami egy magyar szerző tollából a második világháború francia fegyveres kollaborációjának történetét dolgozta fel. Magyar szempontból azért is figyelmet érdemel a könyv, mert hiánypótló szerepén túl a mű szerzője magyar. A szerző Bene Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Francia Tanszékének egyetemi adjunktusa. A könyv az Ormos Mária professzorasszony témavezetése mellett írt és 2010-ben megvédett doktori disszertációjának (Bene Krisztián: A francia fegyveres kollaboráció a második világháborúban. Pécs. 2010. p. 404.) francia nyelvű, kibővített és átdolgozott változata. A téma érdekességét és a kutatás értékét az adja, hogy bár a franciaországi politikai, gazdasági és társadalmi kollaborációról számos jeles francia történész írt már könyvet, de a kollaboráció fegyveres ágát alaposan és a történészszakma által megkövetelt pártatlansággal még nem sikerült bemutatatni. A könyv előnye, hogy a megjelenését megelőző kutatások nem korlátozódtak kizárólagosan a franciaországi polgári és katonai levéltárakra. A szerző a német levéltári dokumentumokat is felhasználta következtetéseihez. Bene Krisztián figyelmet szentelt annak, hogy a könyve ne csupán a szakma, de a nagyközönség számára is érdekes legyen. Helyet szorított az eseményeket átélt, gyakran azokat alakító személyek visszaemlékezéseinek, melyek olvasmányossá tették írását és feloldották a hadtörténeti munkákra jellemző tényszerű leírásokat. A nagy ívű áttekintés első fejezete az 1900-as évektől indult és áttekintette a franciaországi szélsőjobb megerősödésének politikai és gazdasági alapjait. A korszak alulnézetéből fokozatosan jutunk el a fegyveres kollaboráció bemutatásáig. A némiképp hosszúra nyúlt bevezetőket követően tért rá a szerző a valódi témára, a francia a fegyveres kollaborációra. Első képviselői meglepő módon nem a Vichy központtal működő Pétain-kormányhoz kötődtek, hanem a korábban meglehetősen részletesen tárgyalt politikai pártokhoz, melyek a megszállt Párizsban tevékenykedtek. Tevékenységük eredményeképpen jött létre a Szovjetunió elleni német támadásban részt vett Francia Antibolsevik Légió (Légion des volontaires français contre le bolchevisme). Érdekes,
