Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Szabad Európai Rádió és a magyar forradalom. Műsortükör 1956. október 23 - november 5. (Ism.: Szabó A. Ferenc) I/249

249 TÖRTÉNETI IRODALOM Simon Attila könyve „olvasóbarát". Nyelvezete könnyed és élvezetes. Szakmai szempontból legfeljebb a következő kisebb jelentőségű hibákat lehet felróni: Szlovákia területén nem Selmecbánya és Komárom voltak municipiális városok, hanem Selmecbánya és Bélabánya együtt, illetve Komárom (60.) A 203. oldalon a 655. sz. lábjegyzetben az szerepel „Uo.", miközben 654 sz. egy teljesen más témával foglalkozik az előző alfejezetben. Hasonlóképpen problémás még a 210. sz. az 53. oldalon. A lábjegyzetek további elcsúszását viszont nem tapasztaltuk. A szöveg megértését egy kissé megnehezíti még, hogy több betűszót nem magyaráz meg (NUPOD, 29.; HSLS 81, 94, 95, 101 stb.) A 79. oldalon azt írja, hogy „Hitlernek, Horthynak és Becknek". Nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy az utolsó név a lengyel külügyminisztert takarja. Hasonló következetlenség, hogy a szlovákul nem tudó olvasó számára a 133. oldalon lefordítja a Sokol szót [Sólyom], a 159-e Sokol és Orol testnevelési intézet esetében viszont már elfelejti [Sas]. A 216. oldalon azt írja, hogy Schulcz Ignác a szociáldemokrata párt vezéralakja emigrációba való vonulásakor „több forrás egybehangzó állítása szerint - a pártkasszát is magával vitte." Ilyen esetben helyes lenne a forrásmegjelölés. Végül a feledi határincidens leírásakor (196-203.), amikor több kis községet említ, praktikus lett volna egy térképet is mellékelnie. Simon Attila munkáját minden szempontból kiegyensúlyozottnak lehet tartani, még szlovák szemszögből is. Könyvének fő hozadéka, hogy rámutat a német és magyar érdekérvényesítés között hatalmas különbségre, illetve arra, hogy a hivatalos magyar vezetés, a felvidéki magyarsággal egyetemben, kizárólag békés úton próbálta elérni a határok módosítását. Horbulák Zsolt A SZABAD EURÓPAI RÁDIÓ ÉS A MAGYAR FORRADALOM Műsortükör 1956. október 23-november 5. Sajtó alá rendezte: Vámos György História, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2010. 1270 o. Jelentős munkát végzett a Szabad Európa Rádió (a továbbiakban SZER) forradalom alatti magyar adása teljes anyagának sajtó alá rendezésével Vámos György, aki a sokáig eltűntnek hitt hangfelvételeket felkutatta a koblenzi Német Szövetségi Archívumban, s aprólékos munkával, a kötet bevezetőjében felsorolt német és magyar közreműködők segítségével, nyilvánosságra hozta. Az OTKA támogatta a kutatómunkát, míg a kiadás megvalósítása az MTA Történettudományi Intézete vezetőinek, Glatz Ferencnek és Pók Attilának köszönhető. A kötet fontos részlete már korábban közlésre került. („Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország rádiója. Műsortükör. 1956. október 24." Századok, 2006. 5. sz. 1163-1234.) A SZER Magyarországra irányuló adásainak utóélete az elmúlt évtizedekben ellentmondásos volt. A hiteles forrásanyag hiánya lehetővé tette a sokféle értelmezést, különösen a forradalom drámai napjainak müncheni megítélése szempontjából. A Kádár korszak folyamatos manipulációja következtében a Rádió működése kezdettől fogva negatív megítélés alá esett még azok körében is, akik az 1956-os eseményeket megkísérelték a maguk helyén értelmezni. Közrejátszott ebben az a körülmény, hogy a SZER magyar adásának forradalom alatti működését a fenntartó Egyesült Államok kormányzata vizsgálat alá vonta, s fegyelmi intézkedéseket — többek között elbocsátásokat — foganatosított. A forradalom után Magyarországon kiadott ún. fehér könyvek egyenesen az események előkészítésével vádolták meg a SZER-t. A fő vád az volt, hogy hamis hírekkel, kommentárokkal lázították az ország lakosságát, fegyveres ellenállásra buzdítottak, sőt konkrét katonai tanácsokat is adtak a felkelőknek, ezzel növelvén a fölösleges vérontás mértékét. Szovjet- és kommunistaellenességre buzdítottak, megpróbálták a magyar közvélemény előtt a „reakciós" Horthy korszakot népszerűsíteni, s visszaállítását megkísérelni. Meglepő, hogy a rendszerváltozás után sem maradt el az alapvetően negatív hangvétel. A két fő bírálati elem ezután az volt, hogy kezdettől fogva negatívan ítélték meg Nagy Imre szerepét, valamint, hogy azzal áltatták a hallgatóságot, hogy az Egyesült Államok vagy legalábbis az ENSZ be fog avatkozni az eseményekbe, s meg fogja változtatni azok menetét. Az utóbbi elemek már korábban is jelen voltak, de elhalványultak az előbbiek mellett. A folytatódó ellentmondások feloldásának szükségessége miatt volt elengedhetetlen a sajtó alá rendező, kiváló munkát végző kutató részéről megírt alapos bevezetés, amely nem korlátozódik az anyag összeállításának és megjelentetésének körülményeire, hanem megkísérli összefoglalni a rádióadások szerepét a hidegháború időszakában. Az „éter-