Századok – 2013
TÖRTÉNETI IRODALOM - L'archivio Deila Nunziatura Apostolica in Italia, I. (1929-1939). Cenni storici e Inventario (Ism.: Rétfalvi Balázs) I/236
238 TÖRTÉNETI IRODALOM VI: Miniszterek 20-24; VII: Diplomáciai testület 25-30; VIII: Politika 31-32; IX: Törvénytervezetek 33; X: Lateráni Egyezmény 34, Szerződések 35-37, Konkordátum 38-44, Vegyes ügyek 45, Collegio Alberoni 46, Erkölcsi ügyek 47, Protestánsok, kommunizmus 48-49, Háború 50-59, Internáltak 60-67; XI: Utasítások 68; XII: Püspöki konferencia (hiányzik); XIII: Püspöki kinevezések 69-74, Apostoli adminisztrátorok 75; XIV: Opera Nazionale Balilla, Avangardisták, Piccole Italiane 76, Rendfokozatok, Káplánok, Börtönök 77; XV: Egyházmegyék 78-109; XVI: Szerzetesrendek 110-113; XVII: Actio Cattolica 114-115, XVIII: Nemzetek 116-121; XIX-XX: Nemzetközi szervezetek 122; XXI-XXII: Kitüntetések, Lovagrendek 123; XXIII: hiányzik; XXIV: Ajánlások 124-139; XXV: Vegyes iratok 140-144, Foglyok, Faji helyzet, Házasságok 145, Olasz állampolgárság, Nomadelfia 146.) A tematikus csoportokon belül időrendi sorrendet alakítottak ki, s így az egyes iratcsomók eszerint követik egymást a dobozokon belül. A módszer következtében azonban több esetben is előfordul, hogy az iratanyag időhatárai és a hatályos rendelkezések miatt a tematikus sorozatok végén lévő dobozokban még zárolt iratok vannak. A 771 oldalas inventárium így 103 doboz tartalmát ismerteti részletesen, azonban a jegyzéken belül feltünteti az időbeli korlátokon túl lévő dobozok címeit is (2, XII. Piusz; 50-67, Háború; 73, 74, Püspöki kinevezések; 117, Nemzetek; 124-138, Ajánlások; 141-144, Vegyes iratok; 145, Foglyok; 146, Állampolgárság), csak pontos tartalmukat nem, így rajzolva jól áttekinthető képet az iratanyagról. A dobozjegyzék után rövid ismertetés következik a nunciatúra és az államtitkárság iktatókönyveiről, amely hasznos segítségül szolgál a további kutatásokhoz, illetve az egyes ügyek Államtitkárságon fellelhető iratanyagának tanulmányozásához. A bevezető rész végén a leggyakoribb rövidítések jegyzéke mellett négy képet is publikáltak a forrásanyagból. Ebből kettő fotó, amelyek közül az 1937-es, egy Borgongini Dúcáról és kíséretéről quirináli kitüntetésének átvétele után készült felvétel, az 1939-es pedig a nunciusnak egy Mussolinival készült közös képe. A másik két kép Mussolini egy 1933-as leveléről, valamint Borgongini Duca egy 1932-es jelentéséről készült felvétel, amelyben Mussolinival történt találkozójáról írt. Az inventáriumban az egyes fasciculusok leírása minden esetben az iratcsomó címének, évkörének és oldalszámának feltüntetésével kezdődik, amelyet a hosszabb-rövidebb regeszták követnek. Ezek részletesen ismertetik a fasciculuson belüli egyes iratcsomók tartalmát, amely nagy segítséget nyújt a kutatáshoz, a korábbi jegyzékek ugyanis csak a címeket közölték, a pontos tartalmat nem. A munkának köszönhetően így elkerülhetőek az indokolatlan és időigényes kérések, és jelentősen felgyorsítható a kutatás. A regeszták gyakran idézeteket is tartalmaznak a forrásérték szempontjából kiemelkedőbb dokumentumok esetében. így az iratok legértékesebb darabjainak, a nunciusi jelentéseknek, illetve a különböző tárgyalásokról készült feljegyzéseknek és emlékeztetőknek a szövegeiből sokszor egész oldalas idézetek találhatók a kötetben. Az idézetek nagy részét a terjedelmi korlátok miatt azonban rövidítésekkel és kihagyásokkal közölték, amelynek pontos metódusáról, a válogatás és a tömörítés módszereiről hasznos lett volna egy részletesebb ismertetést közölni. Itt ugyanis ismételten azzal a régóta fennálló problémával állunk szemben, amely már a nunciatúrák újkori iratanyagának publikálásával kapcsolatban is felmerült. A teljes szövegű közzétételt az iratanyag egyrészt hatalmas terjedelme, másrészt változó forrásértéke teszi lehetetlenné, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy minél teljesebb képet sikerüljön adni az adott forrásanyagról. (Vanyó Tihamér Aladár, A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról 1611-1786. Akadémiai Kiadó, Bp., 1986. 22-23.) Ajelen kötet jól ötvözi ezt a kettős igényt, mivel átfogó és jól áttekinthető képet ad az iratanyagról, valamint az értékesebb dokumentumokból idézeteket is közöl, megmaradva azonban az inventárium keretei között. A további kutatáshoz nagy segítséget nyújt, hogy a munka készítői az egyes regeszták mellett az adott ügyre vonatkozó nunciatúrai és államtitkársági iktatási számokat is feltüntették, amelynek köszönhetően könnyen felkutathatók az államtitkársági levéltár vonatkozó ügyiratai. A kötet használatát segíti továbbá az is, hogy a páratlan oldalakon feltüntették a dobozszámokat, így könnyen fel lehet lapozni a szükséges oldalaikat. A kutató tájékozódását az inventárium végén lévő indexek is segítik, amelyekben névre, helyre és intézményre vonatkozóan is lehet keresni (777-917). Az indexek előtt rövidítésjegyzéket közöltek, utána pedig külön a folyóiratok mutatóját (919-920). Az inventárium végén a Collectanea Archivi Vaticani sorozat köteteinek listája szerepel. A kötet kiválóan szolgálja tehát az iratanyag megismerését és egyben gördülékennyé teszi a további kutatást, és csak remélni lehet, hogy idővel a magyar ügyek iránt érdeklődők számára is elkészül egy hasonló kiadvány a budapesti nunciatúra iratanyagáról. Rétfalui Balázs
