Századok – 2013
TÖRTÉNETI IRODALOM - Symbolae. A görög katolikus örökségkutatás útjai (Ism.: Csibi Norbert - Gőzsy Zoltán) I/239
239 TÖRTÉNETI IRODALOM SYMBOLAE A GÖRÖG KATOLIKUS ÖRÖKSÉGKUTATÁS ÚTJAI Szerk.: Véghseő Tamás A Nikolaus Nilles SJ halálának 100. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai. Nyíregyháza, 2007. november 23-24. Nyíregyháza, 2010. 373 o. Minden szempontból dicséretes az a tudományos vállalkozás, amelyet a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola szervezeti keretein belül működő Szent Atanáz Intézet tagjai végeznek. Véghseő Tamás és kollégái — Terdik Szilveszter művészettörténész, Nyirán János liturgiatörténész, Ivancsó Lilla művészettörténész-hallgató — szisztematikusan dolgozzák fel a görög katolikus egyház történetét, és folyamatosan adják közre kutatási eredményeiket. Munkáikat széleskörű forrásbázis és megfelelő módszertani ismeretek alapján állítják össze. Témaválasztásuk tudatos és koncepciózus, ennek köszönhetően az eddig megjelent öt kötet egymásra épült, a benne lévő résztanulmányok kiegészítik egymást. Az Intézet kiadványsorozatában (Collectanea Athanasiana) — a tudományos koncepciónak megfelelően — egyrészt konferencia-anyagok, illetve önálló monografikus művek (Studia), másrészt forrásszövegek (Textus/Fontes), harmadrészt a kézikönyvek (Manualia), továbbá az Intézet oktatási tevékenységéhez szükséges tankönyvek (Institutiones) kiadását tervezik. A Studia alsorozat harmadik kötetében a Nyíregyházán 2007. november 23-24-én, Nikolaus Nilles SJ halálának 100. évfordulóján rendezett nemzetközi tudományos konferencia tanulmányait adták közre. A Nikolaus Nilles munkásságáról való megemlékezés egyik indoka a jezsuita tudós jelentős hozzájárulása a görög katolikus és a keleti örökség feltárásához, megőrzéséhez, másrészt a munkásságát átható ökumenikus szemlélet mai aktualitása. A kötet tanulmányai a hazai és a nemzetközi tudományos közélet számára egyaránt készültek, ezért a magyar szövegek mellett szinte minden esteben szerepel idegen nyelvű (német, angol, olasz) fordításuk is. Ez alól csak Katkó Márton Áron „Az 1914-es debreceni merénylet" című tanulmánya jelent kivételt, illetve csak olaszul olvasható Terdik Szilveszter munkája ('Sculptor constantinopolitanus' Un intagliatore greco a Máriapócs nel Settecento). A kiadvány címe (Symbolae) Nikolaus Nilles 1885-ös egyháztörténeti forrásgyűjteményét idézi (Symbolae ad illustrandam históriám ecclesiae orientális in terris coronae S. Stephani, 2 kötet, Innsbruck 1885.), ugyanakkor többféle asszociációra is módot ad. Miként a szerkesztői előszóban is olvashatjuk, a „symbolae" eredetileg az ókori lakomákon, a résztvevők által befizetett „hozzájárulást" jelentette, melynek jelen esetben a tudományos életre alkalmazott megfelelője az egyes tudományos kérdések megvilágításához „hozzáadott adalék". Ilyen adalékokkal kívántak tisztelegni Nilles munkássága előtt a szervezők, amikor a görög katolikus örökségkutatás egyes területeit művelő tudósok találkozását lehetővé tették. Bár nem vált olyan feszes tematikájú kötetté ez a vállalkozásuk, mint a sorozat első tagja (Rómából Hungáriába. A De Camillis János József munkácsi püspök halálának 300. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai. Nyíregyháza, 2006. szeptember 29-30. Szerkesztette: Véghseő Tamás. Collectanea Athanasiana 1/1. Nyíregyháza, 2008.), a Symbolae szerkesztésekor is ügyeltek arra, hogy a megadott témát több nézőpontból elemezzék a tanulmányok. A szerzők tágabb kontextusban tárgyalják a témáikat, nem csupán egyházi és lokális szempontokat vesznek figyelembe, hanem — az országos, megyei, illetve a prímási és a szentszéki levéltárak anyagait felhasználva — különböző összefüggéseket, érdekeket, illetve társadalmi vonatkozásokat feltárva tálalják azokat. A szerkesztő két nagyobb egységbe szervezte az írásokat. Az első blokkban a Nilles személyéhez szorosan kapcsolódó szövegek kaptak helyet, majd Symbolae címmel új szakasz nyílik, amelybe tíz, a görög katolikus felekezet 17-20. századi történetét tárgyaló tanulmány tartozik. A második egységben is érzékelhető a szerkesztői stratégia. Az első két tanulmány historiográfiai és módszertani kérdéseket feszeget, Remus Câmpeanu az erdélyi román görög katolikus egyház történetére irányuló kutatásokat és az ezzel kapcsolatos polémiákat mutatja be, míg Puskás Bernadett a művészettörténet-írás egy elméleti kérdésébe, a 'kárpáti régió' fogalom használatának tudományos vitáiba vezeti be az olvasót. Ezt követően hét tanulmány a Munkácsi és a Hajdúdorogi Egyházmegye történetének egyes szegmenseit veszi górcső alá, szigorú kronológiai sorrendben haladva. Szotyori-Nagy Ágnesnek a kötet végére kerülő kánonjogi dolgozata tér el valamelyest a többi tanulmánytól, és így a tematikától, a szerző a felekezetközi házasságra vonatkozó hatályos szabályozás problematikáját vizsgálja.
