Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
207 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE séghez is. Az eszmék története az utolsó 5-6 évben elmozdult a nagyhatású érzelmek történetének irányába (félelem, gyűlölet, remény, boldogság, előítéletek, leginkább az antiszemitizmus stb.) is, az utóbbi években intézményesült ez a kutatási terület (history of emotions). 8 A klasszikus hagyomány, Cambridge, Bielefeld, Párizs A klasszikus művelődéstörténeti indíttatású eszmetörténet gondolkodók, politikusok, művészek gondolatait alkotó módon rekonstruálva ábrázolja és próbál különböző generációs, politikai, kulturális szempontok alapján korszakokat, fordulópontokat meghatározni, vonulatokat építeni, irányzatokat kijelölni. Az 1818 és 1897 között élt Jacob Burckhardt (akinek jelentőségét az emberről és társadalomról való gondolkodás történetében alkalmanként Darwinhoz és Marxhoz hasonlítják), a reneszánsz embertípust, életmódot a korabeli művészi, politikai gondolatokra építve tárja írásművészete által lenyűgözött olvasói elé. A historiográfiában korszakalkotó könyvének9 első fejezete — alkotói módszerére jellemzően — Az állam mint művészi alkotás címet viseli. A szabad egyéniség kialakulásának korát ünnepli és üdvözli az olasz reneszánsz századaiban, mintegy saját korának ellenképeként. Juhász Vilmos, a fasizmus ellen szót emelő, mély katolikus meggyőződésű vallástörténész, szerkesztő a II. világháború után közvetlenül írta róla: „Burckhardt attól rettegett, hogy kora, a 19. század, a kapitalizmus és a polgári liberalizmus fénykora, nem enged teret az önmagáért űzött szellemi tevékenységnek, éppen úgy, mint ahogyan nem enged teret a tiszta, hősies erénynek, hanem mindent feláldoz a célszerűségnek, a hasznosságnak, a mindennapi életnek. A társadalom zűrzavarát és rendetlenségét is többre becsülte, mint a kriptának azt a rendjét, amelyet a Harmadik Birodalom valósított meg és amelyet ő borzongva és iszonyodva előre látott."10 Johan Huizinga (1872-1945) munkássága már a 20. században teljesedett ki, ő legnagyobb hatású művében1 1 Németalföld világát teremtette újra, Friedrich Meinecke pedig a német nemzeteszme politikai és spirituális tartalmának elemzésével adott eszmetörténeti keretet a modern kori európai történelem értelmezéséhez. A Leopold von Ranke historiográfiai munkássága nyomán kibontakozó modern történetírás és történeti gondolkodás elméletét és gyakorlatát áttekintő hatalmas irodalom leggyakrabban használt rendező kategóriái eszmetörténeti fogalmak: a pozitivizmus és historizmus. E fogalmak szaktudomá-8 A témakör legfontosabb kutatóközpontja: The Center for the History of Emotions, Max Planck Institut für Bildungsforschung (Berlin) Ute Frevert vezetésével. 9 Jakob Burckhardt'. Az olasz renaissance műveltsége. Dante Könyvkiadó, 1945. A könyv eredetileg 1860-ban jelent meg: Die Kultur der Renaissance in Italien. Basel, 1860. 10 Juhász Vilmos-. Bevezetés. In: Jakob Burckhardt-. Az olasz renaissance műveltsége. Dante Könyvkiadó, 1945. XV-XVI. 11 Herfsttij der middeleeuwen; Leiden, 1919. Magyarul A középkor alkonya címen először Szerb Antal fordításában 1938-ban, új kiadásban 1976-ban, majd 1982-ben (Magyar Helikon Kiadó) jelent meg.
