Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
208 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE nyos, ideológiai és politikai tartalmának meghatározása a vonatkozó irodalom egyik alapkérdése.1 2 Az eszmetörténet tartalmát, módszereit máig hatóan azonban három irányzat, az ún. cambridge-i iskola, a német fogalomtörténeti iskola (Reinhardt Kosseieck, Bielefeld) és az Annales kör egyes befolyásos történészei formálták. A cambridge-i iskola egyik meghatározó személyisége J. G. A. Pocock The Machiavellian Moment c. 1975-ben megjelent könyvében13 az észak-itáliai reneszánsz, a 16-17. századi Anglia, majd az amerikai függetlenségi háború három évszázadon átívelő összehasonlító eszmetörténeti szempontú vizsgálata során kutatta a modern köztársasági gondolat eredetét. Erény, érdem, korruptság fogalmainak értelmezési hasonlóságait és különbségeit elemzi tudománytörténeti korszakhatárt jelentő művében. Az iskola másik vezető tudósa Quentin Skinner, eddigi életművének legfőbb témája a szabadság gondolat/fogalom története. Az iskola programadónak tekinthető 1969-ben megjelent14 esettanulmánya a politikai eszmék formálódásának és hatásvizsgálatának dilemmáit exponálja fiatalos élességgel: arra keresi a választ, hogy mennyire önmagukból és egymásból, illetve mennyire társadalmi-politikai kontextusokból értelmezendők a politikai eszmék. A cambridge-i iskola értelmezése szerint az eszmetörténetnek nem csupán híres gondolkodók eszméit kell feltárni, értelmezni és valamely rendező elv szerint bemutatni, hanem egyes korszakok diszkurzív struktúráit, magyarul beszédmódjait kell rekonstruálnia. A modern eszmetörténet másik centruma, bielefeldi német iskolájának vezetője Reinhardt Kosseleck a beszédmódelemzést nemcsak a politikai gondolkodás, hanem a politikai és társadalmi struktúrák rekonstruálásánál is hasznosította. A fogalomtörténet (Begriffsgeschichte) monumentális műve15 az ő kezdeményezésére készült el. A szótár egyes címszavai önálló művekké nőtték ki magukat, különösen nagy hatása lett Kosselleck un. asszimmetrikus ellenfogalmakról írott könyvének. Ezek az ellenfogalmak olyan fogalompárok, amelyek az értéktartalom nélküli fogalompároktól eltérően aszimmetrikusak, tehát egyik oldalon pozitívak, másik oldalon határozottan negatívak. Koselleck három ilyen fogalompárra összpontosít: hellén - barbár, keresztény - pogány, ember - nem-ember.16 12 A magyar nyelven rendelkezésre álló alapkönyvek: R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I—II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. Georg G. Iggers: A német historizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig. Társadalomtudományi Könyvtár sorozat. Gondolat, Budapest, 1988. A történetírás-történeti szakirodalom legfrissebb, teljességre törekvő, igen alapos és igényes áttekintése: Erős Vilmos: A történetírás-történet paradigmái. In: Történeti tanulmányok XIX. „A historiográfia műhelyében". Debreceni Egyetem, Debrecen, 2011 (2012). 9-20. 13 Legújabb kiadása:The Machiavellian Moment:Florentine Political Thought and the Atlantic Republican Tradition.With a new afterword by the author. Princeton University Press, 2003. 14 Meaning and Understanding in the History of Ideas. History and Theory 1969(8)/1. 3-53. 15 Brunner, Otto - Walter Conze - Reinhart Koselleck (szerk.): Geschichtliche Grundbegriffe, Historisches Lexikon zur politisch - sozialen Sprache in Deutschland. IX Bde., Klett-Cotta Verlag, Stuttgart, (1972-1992) Hasonló, magyar vonatkozású kézikönyv szervezésébe kezdett 1989-ben Bence György. Ld. erről: Takáts József: Politikai filozófia kontra eszmetörténetírás. BUKSZ 2008. 158. 16 Reinhart Kosseleck: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 1997.
