Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
203 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE tett munkássága.5 7 Más a helyzet az ipar- és hitelügy történetében, ahol korábban csak szűkebb látószögű üzemtörténet vagy még az sem volt, s ahol a modern business history nemzetközi együttműködés alapján kibontakozott újabb fejleménynek számít. Ennek sorában kell említenünk a banktörténet újjászületését,58 illetve a vállalkozók, vállalkozás történetének friss feldolgozásait.5 9 Vajon a nemzetközi trendek és hazai pályák kanyarulatai és kereszteződései milyen intézményi meghatározottságokat és történeti véletleneket tartogatnak számunkra? A magyar gazdaságtörténet ugyanis a hetvenes-nyolcvanas években épp a 'számnyelvi' fordulatról maradt le, s ezt a mulasztást a kilencvenes években sem sikerült pótolnia. Ennek következtében az elmúlt évtizedekben részben olyan nemzetközi trendekhez igyekezett kapcsolódni, amelyek a kliometria mellett, vagy akár azzal szemben a gazdaságtörténet más irányú megújítására törekedtek (neo-institucionalizmus, business history), másrészt pedig tovább korszerűsítették azokat a törekvéseket, amelyeket a hatvanashetvenes évek gazdaságtörténészei épp a korlátozott innováció jegyében igyekeztek meghonosítani Budapesten (komparatisztika). Ezért aztán a kontinuitás erősebb, mint gondolnánk, s a fejlődés „útfüggőbb", mint szeretnénk. Ezek után joggal marad nyitott a kérdés: sohasem volt forradalom után milyen fordulat lehetséges egyáltalán? 57 Kaposi Zoltán: Uradalmi gazdaság és társadalom a 18-19. században. A vrászlói uradalom átalakulásának folyamata. Dialog Campus Kiadó, Bp.- Pécs, 2000; Uő: A magyarországi uradalmi rendszer változásai a XVIII-XX. században. Agrártörténelmi Szemle, 45 (2001:1-2). 239-261; Vári András: Urak és gazdászok. Arisztokrácia, agrárértelmiség és agrárius mozgalom Magyarországon 1821-1898. Argumentum, Bp. 2009. 58 Általános áttekintésként lásd: Pogány Ágnes: Business History in Ungarn. In: Business History. Wissenschaftliche Entwicklungstrends und Studien aus Zentraleuropa. Hg. Alice Teichova, Herbert Matis, Andreas Resch. Manz, Wien, 1999. 77-87; A bank-ipar viszony finánctőke szemléletét újjáértékelő művek között: Pogány Ágnes: From the Cradle to the Grave? Banking and Industry in Budapest in the 1910s and 1920s. Journal of European Economic History, 18 (1989:3) 529-549; Tomka Béla: Érdek és érdektelenség. A bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán, 1892-1913. DUR Debrecen, 1999; Uő: The Development of Hungarian Banking, 1880-1931: an International Comparison. JEEH. 30. (2001:1) 125-162; Kövér György: A pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok. BFL. Bp. 2012. 59 Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Magvető, Bp. 1988.; Kövér György: A felhalmozás íve. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. Új Mandátum, Bp. 2002; Halmos Károly: Családi kapitalizmus. Új Mandátum, Bp. 2008.; Klement Judit: Hazai vállalkozók a hőskorban. A budapesti gőzmalomipar vállalkozói a 19. század második felében. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2012.
