Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
201 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE gazdaságtörténet. Ebben nemcsak az játszhat szerepet, hogy a szerző olyan lépéseket is megmagyaráz például a ,jobbágyfelszabadítás hasznának" kiszámításakor, amelyeket Komlos könyve ismertnek tételezve átugrott, hanem bizonyára a szerző finom iróniája is. Például érzékletesen szemlélteti az utolsó két előadás címe a közgazdaságtan, a történettudomány és a kliometria kétségtelenül bonyolult viszonyát: „Lehet, hogy nem igazi szerelem, de legalább érdekházasság; [...] ha pedig szerelmi háromszög, csak van benne valami jó." Ennek ellenére a kliometria megmaradt Magyarországon honosítatlan nemzetközi növénynek, amely nem eresztett itthon gyökereket, miközben a nemzetközi műhelyekben az új idők új jeleként magyar diákok szereztek PhD fokozatot, s a legjobbak ma is rangos külföldi egyetemek fiatal munkatársai (teljes névsorolvasás helyett csak néhány illusztris helyszínt és már névjegyét letevő szerzőt említve: Baics Gergely a Columbián; Vonyó Tamás az LSE-n). Lehetőségek és kezdeményezések Vajon az elmúlt negyedszázad nemzetközi és hazai fejleményeinek tükrében milyen lehetőségek állnak a magyar gazdaságtörténet-írás előtt a 21. század második évtizedében? A rendszerváltás forgatagában ismét felértékelődött a történetíráson belül a politikatörténet (maga a politika is erre volt megrendelő és vevő). Ráadásul a gazdaságtörténet abba a gyanúba keveredett, hogy a marxizmus kedvenc materialista szolgálólányaként nem méltó az addigi kitüntetett helyre. Ránki korai halálával (1988), Berend T. Iván külföldre távozásával (UCLA, 1990) érezhetően meggyengültek az intézményi és személyi peremfeltételek is. A társadalomtudományos történetírás magyarországi képviselői sem a gazdaságtörténet, hanem a társadalomtörténet zászlaja mögé sorakoztak fel, s ezzel a lógóval alakítottak önálló egyesületet (Hajnak István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület). Nem vonatkoztathatunk el az intézményes devolúció kedvezőtlen következményeitől sem. A korábbi MKKE-n, ma Corvinus Egyetemen az intézetesítő szervezeti reform során megszűnt a Gazdaságtörténeti Tanszék, s ma már csak egy 2 főből álló csoport tanít az ottani közgazdászképzésben gazdaságtörténetet. Megalakult ugyan az ELTE-n a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék, ám a bölcsészhallgatók csekély érdeklődést és előképzettséget mutatnak a gazdaságtörténeti kurzusok iránt. Viszont szűk körben, de eredményesen működik a társadalom- és gazdaságtörténeti MA és PhD program, lassan, de szisztematikusan folyik a szakmai utánpótlás nevelése. A tanszék jelenlegi vezetése azonban nem nyitott az ilyen irányú fiatalítás iránt. Mondhatjuk persze, hogy ez világszerte érvényesülő nemzetközi tendencia, de aligha tesz bennünket boldoggá, hogy ez az a tér, ahol lépést tartunk a nemzetközi trendekkel. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a 'globális történelem' oktatásában a bolognai rendszerek kiépülése alkalmával nem sikerült kellő súlyt felmutatnunk (például a Global history nemzetközi MA programban az LSE partnere a bécsi, a lipcsei és a wroclawi egyetem lett). Örvendetes fejlemény viszont, hogy a vidéki egyetemeken (Tomka Béla, Szeged BTK, Kaposi Zoltán, Pécs, Közgazdasági Kar) nemrég fiatal gazdaságtörténész-professzorok nyer-
