Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
192 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE vetkezményeit levonva: a forrásszövegekre épülő történészi elbeszélés konstrukció (telve hipotetikus és fiktív elemekkel). Igazság nincs, csak különböző nézőpontú narratívák.1 0 (Kell-e külön hangsúlyoznunk, hogy ez a történészi kiáltványokra is vonatkozik.) Bármily leegyszerűsítve foglalom is össze a nyers állításokat, manapság mégis csak ott tartunk, hogy a kultúratudományok területén legalább hétféle kulturális fordulatot tart számon az irodalom:1 1 • Interpretatív fordulat (a kultúra mint szöveg) • Performatív fordulat (struktúra helyett a folyamat válik kulcsszóvá) • Reflexív/irodalmi fordulat (másik kultúra, fikció, [ön]reflexió retorikai elemzése) • Posztkoloniális fordulat (az európai elemzési kategóriák és az ún. történelem nélküli népek kultúrájának szembesítése egy újraírt globális történelem jegyében) • Transzlációs fordulat (a kultúra mint fordítás) • Térbeli fordulat (térbeliesítés, mentális térképek tapasztalata) • Ikonikus fordulat („képi forradalom", médiaforradalom). Némi malíciával megjegyezhetjük, hogy ha netán Boldizzoni diagnózisa valósnak bizonyulna, lehet, hogy a kliometriának nem a nyelvi fordulat zászlóshajójának, hanem első „áldozatának" kellett volna lennie (ha a nem-narratív történetírás végzete, a „minden csak szám" programja beteljesült volna rajta). De, mint tudjuk, nem így történt. A kliometria bizonyos értelemben megelőzte korát, már amennyiben egyfajta „számnyelvi fordulatot" hajtott végre. Az eredeti célkitűzéseket azonban csak részben sikerült megvalósítani. Hamar kiderült ugyanis, hogy a számok, modellek segítségével is lehet és kell történetet elbeszélnie, amennyiben nemcsak a tiszta tudományhoz (Science), hanem múzsájához, Klióhoz is hű akar maradni.1 2 Ezt a tendenciát csak felerősítette a történetírás narratív fordulata („visszatérés a narratívához"), amely a kliometrikusok forradalmi hevületét is lehűtötte. A kliometria, amely az egész történettudományt akarta felforgatni, be kellett, hogy érje azzal, hogy a történetírói eszköztár egyik gazdagítója lett. Elég kézbe venni manapság egy angolszász gaz-Szabó Piroska). Az idézet uo. 96. A történelmi diskurzus egyedülállóságát Barthes abból vezeti le, hogy „mivel a történelmi diskurzus általánosan állító és megállapító, a történelmi tény nyelvészetileg a létezés privilégiumával bír: arról szól, ami volt, nem pedig arról, ami nem volt, vagy ami kétségbe vonható. Egyszóval a történelmi beszédmód nem ismeri a tagadást (vagy csak nagyon ritkán és rendkívül excentrikus módon). Uo. 93. 10 A nyelvi fordulat történetelméleti következményeiről lásd: Kisantal Tamás - Szeberényi Gábor: A történetírás „nyelvi fordulata". In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. Bódy Zsombor - 0. Kovács József. Osiris, Bp. 2003. 413—443; Gyáni Gábor: Posztmodern kánon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2003. 17-27; Majtényi György: Az „új kultúrtörténetiről. Nyelvi fordulat - kritikai fordulat - kulturális fordulat. Aetas, 20. évf. 2005. 3. 162-169. 11 Doris Bachmann-Medick: Cultural Turns. Neuorientierungen in den Kulturwissenschaften. Rowohlt Taschenbuch Verlag, Reinbek bei Hamburg, 2006. 12 Robert Fogel retorikája kapcsán elemzi ezt a kettősséget Donald McCloskey: The Retoric of Economics. Harvester Press, 1986. 113-138.
