Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
193 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE daságtörténeti folyóiratot, hogy belássuk, a „számnyelv" expanzióját. A kliometrikus történetírást ebben a minőségében egyáltalán nem zavarja a referencialitás megléte vagy hiánya. Köszöni szépen, mindentől függetlenül jól van. Rendszeres konferenciái mellett új, nemzetközi folyóiratot is indított, sőt építi saját emlékművét.1 3 S eredeti ambícióinak mai tükrébe tekintve a gazdaságtörténet egészének legújabb trendjei jobban megmutatkoznak előttünk. A nagy historiográfiák — ha egyáltalán — amúgy is csak méltatlanul szűk keretek között foglalkoznak a kliometrikus irányzattal.14 A „kliometrikus forradalom" emlékezete Hogy a kliometrikusok belülről mennyire sokszínű és megosztott társaságot képeznek, arra nehezen említhetnénk jobb illusztrációt, mint a nemrég publikált amerikai interjúkötetet.1 5 Ehelyütt nincs mód az egész közzétett anyag ismertetésére, mindössze jelezzük a kötet fő kérdéseit. Már maga a szerkezet is tanulságos: egy értelmező bevezető tanulmány után a rövid életrajzokkal felvezetett interjúk az alábbi rendben követik egymást: először — mintegy az időszámítás kezdetét kijelölve — a NEH előtti állapot Észak-Amerikában és Nagy-Britanniában, azután az idősebb generáció következik, majd mintegy a legfontosabb színhelyként megjelölve Purdue, ezt követik a „számkivetettek", majd a két oroszországi emigráns, Kuznets és Gerschenkron műhelyeiből kikerült újabb évjáratok. Módszertani szempontból nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy milyen ártatlanul adják át magukat a kliometria klasszikusai az emlékezés örömeinek. Egyfelől láthatóan halvány fogalmuk sincs az oral history módszertani szabályairól (írott visszaemlékezést, telefon-interjúkat teljes összevisszaságban közölnek, nem világos a szövegek megszerkesztettségének módja és mértéke sem, csak azt tudjuk, hogy az interjúk java része valamikor megjelent a kliometrikus hírlevélben). Másfelől viszont láthatóan az is csak a szerkesztés fázisában tudatosodhatott az összeállítókban, hogy a kollektív interjúkészítés következtében az egyéni emlékezések kollektív emlékezetté állnak össze, s így valójában olyan összefüggések is kirajzolódnak az egészben, amelyeknek nem biztos, hogy az egyes résztvevők maguk birtokában voltak, vagy éppen a tudomásunkra szándékoztak hozni. Szemléltetésül csak néhány mozzanatot emelek ki a folyamatok jobb megértése érdekében. A kötet felépítéséből is látható, milyen kulcsszerepet töltött be a kliometria fogantatásánál Alexander Gerschenkron gazdaságtörténeti mű-13 A konferenciák sorozatára és tematikájára lásd: http://cliometrics.org/conferences/ papers.html. A sorozat 1985 óta nemzetközi rendezvényekkel bővült. A periodikák közül most csak utalunk a Párizsban alapított Cliometrica című internacionális folyóiratra, amely 2012-ben immár hatodik évfolyamát jelentette meg. 14 Ernst Breisach: Historiográfia (Ford. Baics Gergely) Osiris, Bp. 2004. 346-350.; Christian Delacroix, François Dosse, Patrick Garcia: Les courants historiques en France XIXe-XXe siècle. Gallimard, Paris, 2007. 354-357. 15 Reflections on the cliometrics revolution. Conversations with economic historians. Ed. John Lyons, Louis Cain, Sam Williamson. Routledge, London & New York, 2008.
