Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
190 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE c.) Olyan területekre (írás nélküli kultúrák) és korszakokra (középkor, ókor) is megpróbálták kiterjeszteni befolyásukat, ahol nincs mit mérni, kvantifíkálni, s ahol az alapelvként vallott „módszertani individualizmus" is „inadekvát". d.) Nem marad el az ideológiai kritika sem: az új gazdaságtörténészek valójában a piac apologétái (olyannyira, hogy még a hierarchiát is piaci kategóriákban értelmezik). e.) Voltaképpen a NEH az amerikai nyelvi-kulturális közeg terméke (Nagy Britanniában csak az LSE-n, Oxfordban és Warwickban foglaltak teret). Tulajdonképpen olyan agresszív kisebbségről van szó, amely nem az európai történeti hagyományra épül. Boldizzoni a bűnlistán túl ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek révén orvosolhatónak gondolja a gazdaságtörténet mai gondjait. A kiáltvány („Manifesto") lényegében a kabát újragombolásának programját tartalmazza: vissza a nem neoklasszikus/nem neoinstitucionalista társadalomtudományos hagyományokhoz. A mintadarabok sorában olyan régi klasszikusokat találunk, mint Witold Kula: A feudális gazdaság elmélete, vagy Marshall Sahlins: Stone Age Economics (A kőkorszaki gazdaság) című munkái.3 Ám nem hiányoznak a példaadó újabb alapművek sem: közöttük külön hangsúllyal a kései Paul Bairoch háromkötetes vállalkozása vagy Kenneth Pomeranznak a koraújkori Európát Ázsián keresztül láttató opusza.4 A példatárban olyan szerzők is felbukkannak, mint Mark Granovetter a hálózatokról, Polányi Károly a beágyazottságról, illetve legfőképpen az Annales társadalomtudományos történetírása, amelyben a mikro- és makrotörténet Boldizzoni szerint elválaszthatatlanul egymásra utalt kell, hogy legyen (egyelőre csak halkan jegyezzük meg, hogy a „tournant critique"ről viszont nem esik szó munkájában).5 Milyen tennivalókat fogalmaz meg a kiáltvány?6 1. Mindenekelőtt: vissza az elsődleges forrásokhoz! 2. Hangsúlyozza a történeti háttér fontosságát (a braudeli totalitást ugyan nem tekinti reális választási lehetőségnek, de kognitív követelményként szerinte nem mondhatunk le róla). 3 Csak az előbbi jelent meg teljes magyar fordításban [az eredeti lengyel szöveg 1962-es kiadása alapján]: Witold Kula: A feudális rendszer gazdasági elmélete. (Ford. D. Molnár István) Gondolat, Bp. 1985. Marshall Sahlins Stone Age Economics című műve eredetileg 1972-ben látott napvilágot (Aldine, Chicago), ám ebből csak 2011-ben jelentek meg magyarul részletek: Marshall Sahlins: A bővelkedés legelső társadalma. I-III. (Ford. Lederer Pál) Holmi, XXIII (2011:9-10-11) 1149-1160, 1269-1284, 1397-1405. 4 Boldizzoni, F.: The Poverty of Clio. I. m. 132-135; 154. Paul Bairoch: Victoire et déboire. Histoire économique et sociale du monde du XVIe siècle à nos jours. I—III. Gallimard, H. n. 1997; Kenneth Pomeranz: The great Divergence. China, Europe, and the Making of the Modern World Economy. Princeton Univ. Press, Princeton & Oxford, 2000. 5 Az Annales szerkesztőségi cikke a „kritikai fordulatról" 1988-ban jelent meg, s a társadalomtudományok válságát súlyosabbnak ítélte, mint a történetírásét, de közös útkeresést javasolt. Magyarul: Történelem és társadalomtudományok. Kritikai fordulat? (Ford. Benda Gyula) In: Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Szerk. Benda Gyula és Szekeres András. L'Harmattan - Atelier, Bp. 2007. 581-583. 6 Boldizzoni, F.: The Poverty of Clio. I. m. 150-151.
