Századok – 2013

MŰHELY - Ungváry Krisztián: A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941-1947 VI/1561

FIGYELŐ 1569 szerint 10 tisztet le is fokozott a zsidó munkaszolgálatosokkal szemben kegyet­len viselkedés miatt. Gondok a számokkal A kötet 83. sz. dokumentuma szerint — mely a csernyigovi területen ma­gyarok által elkövetett tömeggyilkosságokat tárgyalja — 38.611 „szovjet em­bert” gyilkoltak meg.23 Az előszóban Krausz pedig a csernyigovi kerület áldoza­tainak számát egy oldallal később forrásmegjelölés nélkül [!] már 100.000 főre növeli.24 A csernyigovi területről meglehetősen sok magyar jelentés fennma­radt. Ezek alapján jóval kisebb az áldozatok száma25, nem beszélve arról, hogy a szovjet statisztika nem tartalmazza a következő veszteségi kategóriákat: 1. Akiket a partizánok gyilkoltak meg, bár ártatlan lakosok voltak 2. Akiket a partizánok gyilkoltak meg, mert kollaboránsoknak minősítet­ték őket, vagy akik mint kollaboránsok harcban estek el. 3. Akiket a „felszabadító” szovjet hadsereg nyomában érkező NKVD egysé­gek gyilkoltak meg. 4. Akiket a sztálini „felperzselt föld”-taktika során, valamint a pacifikáló hadműveletek közben gyilkoltak meg, vagy a háborús körülmények mi­att éhenhaltak, illetve járványokban elpusztultak. Sztálin 1941. július 3-án hirdette meg a „felperzselt föld’’-taktikát, amelyet a Legfelsőbb Fő­parancsnokság 1941. november 17-én kelt 0428. sz. parancsa megerősí­tett. A parancs elrendelte, hogy a frontvonal előtt található települése­ket légierővel és tüzérségi tűzzel el kell pusztítani, tekintet nélkül a pol­gári lakosságra. Sajnos ezekről az emberveszteségekről lehetetlen pontos képet adni. Az azonban bizonyos, hogy egyik esetben sem kis számokról van szó. A szovjet propaganda a partizánháborúban elpusztultak számával megen­gedhetetlenül manipulált, és ebben sajnálatos módon Krausz Tamás is partnernek bizonyul, amennyiben rendszeresen vállalkozik ezzel kapcsolatos feltűnően kétes forrásértékű kiadványok magyarországi publikálására. Az általa 1992-ben ki­adott, „Népirtás a Szovjetunióban” című füzet szerint26 a megszállók a Szovjet­unióban összesen 6.390.113 embert végeztek ki. A füzet alapvetően a RAB ada­23 Krausz Tamás: A magyar megszálló, i. m. 33. 24 Krausz Tamás: A magyar megszálló, i. m. 34. 25 A Csernyigov környékén is tevékenykedő keleti megszálló csoport havi összefoglaló jelentései­nek mintegy 70%-a maradt fenn, de a hiányt pótolja, hogy azokra a hónapokra, amelyekre az egyes hadosztályok jelentései hiányoznak, rendelkezésre állnak az összesített adatok, amelyeket a Középső Mögöttes Seregcsoport (Rückwärtiges Heeresgebiet Mitte) jelentett. A fennmaradt jelentésekben, amelyek nem csak a csernyigovi térségre, hanem annak kb. ötszörösére vonatkoznak, a magyar csa­patok összesen 15.970 partizán és „segítő” megsemmisítéséről tesznek jelentést. Figyelembe véve az egyéb forrásokat, valószínűtlennek tartom, hogy a legyilkoltak száma összesen meghaladta volna a 25 ezer főt - ez is elég szörnyű adat. Részletekre lásd Ungváry Krisztián: A magyar honvédség i.m. 222-228. 26 Szovjet füzetek V Népirtás a Szovjetunióban. GULAG, kuláktalanítás, náci genocídium az adatok tükrében. Bp. 1992. A kérdéses fejezet Alekszej Sevljakov munkája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom