Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1553 ványi János washingtoni magyar követ176 és Bernét (Bernácski) Ernő rendőrszázados is a szabad világot választotta.177 Hármuk közül azonban Szabó árulása okozta a legnagyobb károkat. Mielőtt ezt ismertetném, szükséges Szabó élettörténetének felvázolása, elsősorban azért, hogy érthetőek legyenek azok a motívumok, amelyek 20 év belügyi szolgálat után pálfordulásához vezettek. Szabó László 1925. augusztus 31-én született, apja nyomdász volt. 1938-1944 között alkalmi munkásként, majd könyvkötőként dolgozott. Ismeretlen okból sikerült elkerülnie a katonai szolgálatot, 1945-ben magánúton leérettségizett, fogtechnikus-segéd képzésbe kezdett, de ezt egy sérülés miatt abbahagyta. Politikai illetve munkásmozgalmi aktivitására nincsen semmilyen adat azon kívül, hogy 1945-ben belépett a kommunista pártba, apja a háború végén a szovjet hadseregnél tolmácskodott. 1945 utáni munkahelyei nem állapíthatók meg pontosan. Igaz Andor későbbi kémelhárítási osztályvezetővel együtt járt nemesfémhitelesítő tanfolyamra, 1946 májusában a MKP felhívására került a politikai rendőrséghez. Az angol-amerikai kémelhárító alosztályon, majd 1949-től a rádióelhárításnál dolgozott. Itt az alosztályvezető-helyettesi beosztásig jutott. Munkáját azonban több körülmény súlyosan beárnyékolta. 1950-ben húgát, S. M.-t Földes György178 az iratokból pontosan nem megállapítható durva módszerrel (zsarolással) beszervezte, mert Sz. M. mélyen vallásos volt és kapcsolatban állt Bulányi György „Bokor” mozgalmával. Bár a beszervezéskor büntetlenségre kapott ígéretet, az ügy realizálásakor mégis fél évre internálták. Csak következtetni tudunk arra, hogy egészségi állapotában a beszervezés illetve az internálás után súlyos romlás állt be. Ennek mikéntjéről a bátyja ellen később készített terv árulkodik, amely szerint az állambiztonság azzal akarta kompromittálni, hogy ő szervezte be húgát, aki ebbe aztán belebolondult. Szabó megkísérelt húga érdekében közbenjárni, de ez csak arra volt jó, hogy felettesei bizalmatlanná váltak vele szemben. Ennek következtében álságos indokokra hivatkozva 1952 végén leszerelték. Nemcsak őt, hanem egész családját sújtották a sztálini önkény intézkedései: feleségének egyik bátyját 1949-ben izgatás vádjával három havi fogházra ítélték és kizárták a pártból - azzal jelentették fel, hogy iskolapadján egy nyilaskereszt-rajzot találtak, bár semmilyen bizonyíték nem volt arra, hogy ezt ő rajzolta volna. Fivérét, a repülő-tisztiiskola elvégzése után erre a nem bizonyított vétségre hivatkozva nem avatták tisztté, hanem leszerelték. Anyját alaptalanul kizárták az MDP-ből. A családot ezen kívül más retorziók is érhették, de ezekről Szabó anyagában nem történik említés. Minden jel arra mutat, hogy ezek az események súlyos lelki törést okoztak neki. Bár azonnal el tudott helyezkedni a Pestlőrinci Hengerműveknél mint A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT tius.hu/doc/pub/TDSESM/2011_112_m.%20szebeni%20geza_a%20kulugyes%20szabo.pdf (A letöltés ideje 2013. október 16) 176 Radványira lásd ÁBTL R-8-016/1-8 „Caracas” valamint M. Szebeni Géza: A Radványi-ügy. In: GROTIUS, 2011 (internetes folyóirat)http://www.grotius.hu/doc/pub/DBTRNE/2011_115_m.% 20szebeni%20geza_a%20radvanyi-%C3%BCgy.pdf (A letöltés ideje: 2013. október 16.) 177 Bernácskira lásd ÁBTL R-8-020/1-6. 178 Később római rezidens.
