Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1534 UNGVÁRY KRISZTIÁN minden diplomata és nem diplomata be van szervezve részünkre. ”94 A hírszerzőtisztek legendázását továbbra sem oldották meg, mindegyik személyi anyagában az szerepelt, hogy csak néhány hónapja külügyi dolgozók. Szikla arról is beszámolt, hogy a hírszerzőtisztek teljesen rosszul reagáltak arra, ha felfedték figyelésüket. Forgolódni kezdtek, minden erővel igyekeztek leráznia figyelést és ezzel felfedték, hogy az intézkedést felismerték. „Többszöri kioktatásra és egyes elvtársaknál határozott utasításra volt szükség, hogy ezektől az elemi hibákról leszokjanak.”95 A rezidentúra ugyan két gépkocsival rendelkezett, de ebből egy állandóan javítás alatt volt, mivel már nyolcszor karambolozott. Fényképezőgéppel a rezidentúra nem rendelkezett annak ellenére sem, hogy ezt a központtól több alkalommal kérték. 1956 és a londoni hírszerzők A követség munkája 1956. október 23. után válságos helyzetbe jutott. Anglia néhány hét alatt 20.000 magyar menekültet fogadott be, (ebből kb. 15.000 később Angliában is maradt). Heteken keresztül semmilyen utasítás nem jött a Központból. Még a Nagy Imre kormány regnálása alatt érkezett egy utasítás a KÜM forradalmi bizottságától a teljes követség, így a rezidentúra hazarendeléséről, de ezt a hírszerzők nem hajtották végre, helyette felvették a kapcsolatot a szovjet követséggel. Operatív anyagaikat megsemmisítették, a rezidentúra pénzét egymás között szétosztották. Sokatmondó, hogy még olyan helyen is megszűnt a beosztottak korábbi lojalitása, mint az állambiztonsági szempontból annyira ellenőrzött londoni követség. A szovjet intervenció után Szanyi Béla, a biztonsági vonalon ügynökként dolgoztatott, ismeretlen fedőnevű Szöllősi Oszkár sofőr és a kereskedelmi kirendeltség egyik beosztottja, Páka Anikó disszidált (utóbbit vallásossága és más okok miatt is negatívan értékelte a rezidentúra). Az 1956 nyarán kiküldött Adám István, a követ titkára is lebukott egy alkalommal, amikor Szikla rányitotta az ajtót: „egy zsidó imakönyvet olvasgatott, anyjával héberül levelez” E „gyanús” momentum mellett Szikla azt is fontosnak tartotta feljegyezni, hogy „Apját 1945-ben a szovjet csapatok ismeretlen ok miatt agyonlőtték.”96 Katona követ lánya 1957. március 18-án, Adám István 1957. augusztus 18-án disszidált, miután járt otthon és tapasztalta a közállapotokat. Előbbi ügy miatt Katonát is visszahívták, az új követ Földes Pál lett. A követségen disszidálása előtt Szanyi Béla és több más beosztott is „ellenforradalmi” nézeteket hangoztatott, de ezzel csak azt érte el, hogy a hírszerzők egy része veréssel és Szibériába történő deportálással fenyegette (könnyen lehet, hogy épp emiatt szánta el magát a disszidálásra). Tóth Imre a szovjet beavatkozás után hónapokon át „ávós gyilkosok” és „nemzetgyilkosok” kifejezéssel illette a szovjet oldalon harcolókat. Kínos helyzetbe került a követségen kívül is dekonspirálódott Turopoli Imre is, 94 ÁBTL 0-8-013/1, 114. 95 Uo. 96 ÁBTL 0-8-003/1, 197. Szikla Péter jelentése a rezidentúra helyzetéről, 1957. II. 26. Sajnos az agyonlövés oka nem szerepel az iratokban.
