Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1520 UNGVÁRY KRISZTIÁN kai sokszínűségének köszönhetően annyira magas volt a látogatottsága, hogy nyereséggel lehetett működtetni a hozzá tartozó éttermet is. Tagjainak túlnyomó többsége egyébként kifejezetten baloldalinak számított, így kiváló lehetőséget kínált fel az állambiztonságnak. 1944-ben Károlyi Mihály31 antifasiszta mozgalmához a klub elsőként csatlakozott. 1949-ben a követség a hírszerzés kifejezésével „kézbe vette” a klubot, ami azt jelentette, hogy a követség kommunista alkalmazottait először beléptették a klubba és a fenntartó testületbe, majd előre be nem jelentett időpontokban üléseket hívtak össze, amelyek során leváltották a „megbízhatatlannak” számító embereket, úgy, hogy a végén csak a követség alkalmazottai alkották a klub vezetését. Ezek után pedig kizárólag a hazai politikai vonalnak megfelelő programokat engedélyeztek. A klubhelységet a brit kommunista pártnak is kiadták rendezvényekre. A hírszerzés ezek után meg volt lepődve, hogy az angol elhárítás és a magyar emigráció az „terjesztette el”, hogy a magyar klub valójában kommunista klub. A tagság gyakorlatilag megszűnt, így a klubon belül a társadalmi kapcsolatok építése is lehetetlenné vált. Az a néhány ember, aki, továbbra is látogatta a klub rendezvényeit, annyira közismert kommunistának számított, hogy velük senki más nem állt szóba. A sztálinista szemlélet végső soron saját ellenségének is bizonyult.32 Az emigráns szervezetek lefedték a politikai paletta minden csoportját. Igen jelentős volt a szociáldemokrata emigráció, hiszen Peyer Károly33 és Szélig Imre34 (valamint 1956 után Kéthly Anna) is Angliában kapott menedéket. Az SZDP azonban személyi ellentétek miatt hamarosan két egymással igen rossz viszonyban lévő csoportra szakadt. A Szocialista Internacionálé Szélig csoportját ismerte el (Magyarországi Szociáldemokrata Párt Emigrációban35). 1949-ben alakult meg az Angliai Magyar Demokratikus Emigránsokat Segítő Bizottság és Tanácsadó Szolgálat, amelyben Baranyai Lipót36volt MNB elnök és Kruchina Viktor37 a Katonapolitikai osztály volt helyettes vezetője, is szerepet vállalt. 1951-ben alakult meg Macartney Elemér38 vezetésével az Angol-Magyar Kulturális Munkaközösség, a parlamentben a Munkáspárton belül Sir Thomas Moore vezetésével 16 fős Magyarország iránt elkötelezett képviselőcsoport is létezett. Az angliai magyar sajtót elsősorban a szociáldemokrata Angliai Magyar Népszava, Nádasdy T. Jenő Kárpát-Magazin és Süli József Hungarian Week 31 Károlyi Mihály (1875-1955) politikus, 1918/1919-ben miniszterelnök, 1924-től Londonban és Párizsban élt. 32 ÁBTL 0-8-003/11, 139. 33 Peyer Károly (1881-1956) 1944-ig a SZDP vezető politikusa, 1947-ben pártjából kizárták, 1948-ban távollétében 8 év (egyházra ítélték. 34 Szélig Imre (1903-1968) 1923-tól szociáldemokrata politikus, 1944-től 1947-ig nemzetgyűlési képviselő, 1948 elején kizárták a pártból, ezt követően emigrált. 35 Elnöke Kéthly Anna, vezetőségi tagok Benjámin Olivér, Szélig Imre, Bölcsföldi Andor. 36 Baranyai Lipót (1894-1970) pénzügyi szakember, 1943-ban az MNB elnökségéről lemondott, 1944 március 19-én a Gestapo letartóztatta, 1945-től a Magyar-Amerikai Társaság és a Takarékpénztárak és bankok Egyesületének elnöke, 1948-ban emigrált. 37 Báró Kruchina Viktor (1905-1978) hivatásos tiszt, 1944-ben antifasiszta ellenálló, 1945-1946 között a szociáldemokrata párt delegáltjaként a Katonapolitikai Osztály helyettes vezetője, 1947 elején elmenekült Magyarországról és a brit hírszerzésnek dolgozott. 38 Carlile Aylmer Macartney (1895-1978) 1936 és 1951 között a brit Külügyi Hivatal munkatársa, Magyarországgal is sokat foglalkozó történész.
