Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 1521 című lapjai képviselték. Molnár Antal plébános vezette a Mindszenty-otthont és részben ő működtette a Rákóczi-Szabadegyetemet is. A nyilasok, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (továbbiakban MHBK) és az ezzel rivalizáló, kisbarnaki Farkas Ferenc39 vezetésével megalakított Magyar Szabadság Mozgalom szintén rendelkezett saját szervezetekkel. Gyakorlatilag az összes emigrációs csoport között komoly érdekellentétek húzódtak, ami elvileg remek lehetőségeket kínálhatott volna a hírszerzés részére a bomlasztó akciók elindítására. Ehhez képest a rezidentúra gyakorlatilag semmilyen munkát nem végzett. Tevékenységét az ideiglenesen hazahívott főrezidens, Loránd György 1951. december 12-i jelentésében is úgy értékelte, hogy: „Munkánk összefoglalva rossz volt és teljesen eredménytelen”40 A Központ (értve ez alatt Vértes Jánost, Farkas Vladimírt és Tihanyi Jánost) a működés leállítása és új, tapasztaltabb rezidens kiküldése mellett döntött. 1952 márciusában Tar Ferenc főhadnagyot küldték konzuli fedéssel Londonba rezidensnek, Lóránd helyettessé lépett vissza. A Móró István41 és Sógor Gyula42 által 1952. július 29-én végzett inspekció megállapította a fentiekben is ismertetett hiányosságokat, de nem tudott szemet hunyni az „ideológiai elhajlás” jelenségei felett: „Van a követségen olyan terem, ahol Rákosi elvtársnak egyáltalán nincs arcképe. Van olyan terem, ahol Rákosi elvtársnak csak igen rossz képe van, csúnya keretben van elhelyezve a falon. Ugyanakkor, ugyanabban a szobában egy sokkal nagyobb kép van elhelyezve Gerő elvtársrólJ’43 A rezidentúra sikeres működését más körülmények is akadályozták: „Egészen megdöbbentő, hogy vannak olyan elvtársak, akik már közel egy éve Londonban tartózkodnak és Marx Károly sírjához még nem mentek el. (...) Feltehető, hogy vannak olyan elvtársak, akik nem olvassák a Szabad Népet, de egész biztos, hogy többen vannak, akik nem tanulmányozták alaposan át a Tartós Békét. ” A jelentés írói azonban fejlődésről is beszámoltak: „Ma már senki sem azonosítja magát Lóránd elvtárs felfogásával, hogy az angol imperializmus nyelvét nem érdemes megtanulni.”44 1952. október 9-én azt állapították meg, hogy a helyzet változatlan, „a rezidentúra hírszerző munkát nem végez.” Az okokat abban jelölték meg, hogy „a rezidentúra tagjai lebecsülték a követségi munkát, rossz volt a kapcsolatuk a követtel, beosztottak és vezetők egymáshoz való viszonya rossz volt, a központ utasításait nem hajtották végre, (...) az a felfogás uralkodott a rezidentúrán belül, hogy Angliában hírszerző munkát végezni 39 Kisbarnaki Farkas Ferenc (1892-1980) 1944-ben vezérezredes, 1946-tól a nyugati magyar emigráció egyik szervezője. 40 ÁBTL 0-8-003/1, 94. A londoni rezidentúra munkájának értékelése 1951. december 12. 41 Mórót 1952 elején helyezték át a pártapparátusból a hírszerzéshez. Azonnal őrnagyi rendfokozatot kapott és a VIII/2 (angol-amerikai) osztály vezetője lett. 1953 júliusában főosztályvezetőhelyettesi kinevezést is kapott. 1957-1959-ben a BM Politikai Nyomozó Főosztály Hírszerző osztályának vezetője. 1959-ben leszerelték ez időtől az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának a vezetője. 1970-ben megválasztották az MSZMP VI. kerületi Bizottsága első titkárának. 1982- ben nyugdíjba vonult. 42 Sógor Gyula életrajzi adatairól csak annyit tudni, hogy már 1946-tól a politikai rendőrségénél szolgált, a németek kitelepítésében is részt vett, mint a soproni mentesítési bizottság elnöke. Ezt követően különböző koncepciós perekben kihallgatótisztként működött közre. 43 ÁBTL 0-8-003/1, 204., jelentés a londoni követségen tapasztaltakról, 1952. július 29. 44 ÁBTL 0-8-003/1, 269., jelentés a londoni rezidentúra helyzetéről 1952. július 28.
