Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 1515 szankciókhoz is vezettek.9 A kapcsolat 1950 februárjában, az ún. Standard-per tárgyalásával érte el mélypontját. Edgar Sanders brit állampolgárt már 1949 novemberében letartóztatták.10 Sanders az FSS-ben (Field Security Service), hivatásos alkalmazottjaként szolgált a II. világháborúban, 1946-tól pedig a budapesti brit katonai misszió tagja lett. Hivatalos feladata a Magyarországon elhunyt brit állampolgárok személyi adatainak megállapítása volt, de nyilvánvaló hogy emellett hírszerzési feladatokat is kapott. Hozzá kell tenni, ezt nyíltan, egyenruhában végezte. 1947-ben azonban visszatért Nagy-Britanniába, leszerelt és ezt követően újra Magyarországra utazott, immár a Standard Rt. külföldi tulajdonosa képviselőjeként, mint pénzügyi ellenőr. Jelenleg arra nincs bizonyíték, hogy ebben a funkcióban is adatokat gyűjtött volna, de ha ezt is tette, az biztos, hogy nem működtetett kémhálózatot - mint ahogyan az ellene indított eljárás sugallta. Letartóztatásának különleges jelentőséget adott, hogy a teljes keleti blokkon belül ez volt az első olyan ügy, amikor külföldi állampolgárt is bíróság elé állítottak. Angol szálai más pereknek is voltak, a Rajk-ügyben például több angol trockista kapcsolat is felmerült. Magyar részről Sanders személyét arra használták fel, hogy ne kelljen kártérítést fizetni az államosított üzemekért.11 Budapestről öt diplomatát kiutasítottak, a British Councilt bezárták Retorzióként a brit fél is hasonló intézkedéseket foganatosított. A két ország közti viszony egészen 1953-ig rendkívül feszült maradt és a későbbiekben sem javult jelentős mértékben.12 Nagy-Britannia ezt követően ugyan „önként” 35%-al csökkentette budapesti képviseletének létszámát, de sem ezzel, sem más ajánlataival nem tudta elérni Sanders szabadon bocsájtását. Erre csak Nagy Imre kormányra kerülése után került sor, a gesztus viszont azonnal a magyar import korlátozásának megszüntetésével is járt. A kommunista ideológia szerint a kapitalizmus fellegvára az USA és a brit birodalom volt. A London elleni akciók ezért kiemelt jelentőséggel bírtak az állambiztonság terveiben. Ehhez képest viszonylag későn, csak 1951 őszén kezdték el szervezni a londoni hírszerző rezidentúrát, amelynek hálózati pozíciókat kellett volna létrehoznia az angol minisztériumokban, a hírszerzés és kémelhárítás szervezetében, valamint a magyar emigráció csoportjai között. A tevékenységet szinte a nulláról kellett indítani, mivel telepített ügynökhálózattal a rezidentúra indulásakor nem rendelkezett és csak a követség, valamint a kereskedelmi képviselet néhány Magyarországon beszervezett ügynökére számíthatott. Ebben az időben Londonban kb. 10 fős magyar diplomáciai képviselet, valamint egy kereskedelmi kirendeltség és egy sajtóiroda működött (utóbbi a követség alárendeltségében). A követségen belül, de a rezidentúrától teljesen függetlenül két fővel a katonai hírszerzés is rendelkezett saját kirendeltséggel. An9 Hegedűs Gyula: A brit tulajdon államosítása Magyarországon. Múltunk, 2007/4, 282-306. 10 A brit-magyar diplomáciai kapcsolatokat részletesen tárgyalja Szörényi Attila: A brit-magyar diplomáciai kapcsolatok és a Sanders-ügy, 1949-1953., Valóság, 2006/6, 74-92. Sanders kémtevékenységének megítélésére lásd uő.: Adalékok az angol katonai hírszerzés történetéhez Edgar Sanders ügyének tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, 2009/3. 731-743. 11 Szörényi: A brit-magyar... 89. 12 Békés Csaba: Nagy-Britannia. In: Evolúció és revolúció. Magyarország és a nemzetközi politika 1956-ban. (Szerk.) Békés Csaba, 2007. 260-279.
